Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

KOPPÁNY TIBOR: Kralovánszky Alán taliándörögdi templomrom ásatása

bői faragott, csillagdíszes román kori építészeti tagozat volt másodlagosan elhelyezve. A karzatra vezető feljáró helyére, anyagára, valamint a templom bejáratára vonatkozóan régészeti bizonyíték nem került elő. " A teljes ásatás eredményeit összefoglaló jelentéssel zárjuk a taliándörögdi templomrom feltárásáról szóló beszámolót. Ennél többet csak az ásatási napló teljes szövegének közlése árulhatott volna el, amire részben nem is volt lehetőség, részben nem lehet a rövid ismertetés célja. Jegyzetek 1 Az ásatásról szóló beszámoló összeállításának megtisztelő feladatát Kralovánszky Alán feleségének, Éry Kingának köszönöm. Abba a rom konzerválásának építész tervezőjeként és így építész munkatársaként kerültem. A romkonzerválás műszaki tervei elkészültek, megvalósításukra azonban a Taliándörögd határában levő Űrtávközlési Földi Állomás közelsége miatt mind a mai napig nem került sor. 2 Művészettörténeti Értesítő 1959, 129-142. Tanulmányát az Acta Históriáé Artium 1959, 1-19. oldalain német nyelven is közreadta „Westemporen in der ungarischen Romanik" címmel. 3 Romanskie koscioly z emporami zachodnimi na obszarze Polski, Czech i Wegier. Wroclaw Warszawa-Kraków-Gdansk, 1974. 4 Építés - Építészettudomány 10. 1980. 1-4. 133-141. b Zala vármegye története. Oklevéltár I—II. szerk.: Nagy Imre, Véghely Dezső, Nagy Gyula. Budapest 1886-1890. I. 350- 351., idézi Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest 1907. 132. 6 Mind a két oklevél szövege VI. Kelemen pápának az 1347. október 26-án Avignonban kiadott, az egyezséget jóváhagyó oklevelébe foglaltan maradt meg: Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis I-IV. Budapest 1896-1907. II. 124-125. Hivatkozik rá Ádám Iván: A veszprémi székesegyház. Veszprém 1912. 213-215. és Békefi i. m. 132-133. 7 A keresztelőmedence rajzát már Ádám Iván közli, művének 21. ábráján, jelenleg a taliándörögdi plébániatemplom északi oldalkápolnájában van. A pillérfő a falu déli részén került elő 1960 körül, s először a tihanyi bencés apátságból alakított múzeum épülete elé állították magas talapzatra, később onnét a keszthelyi Balatoni Múzeum kőtárába szállították, ahol ma is őrzik. 8 Mon. Vespr. II. 66, 73, 83. 9 Zsigmond-kori oklevéltár II/1. Összeállította Mályusz Elemér. Budapest 1956. 1082. 10 1504: Zsiray L.: Adatok a Dörögdi család és a felsődörögdi plébániatemplom történetéhez. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. 1972. 251-259., ennek alapján feltételezte a kolostor létezését Kovacsics J.-Ila B.: Veszprém megye helytörténeti lexikona II. Akadémiai Kiadó Budapest, 1988. 393. 11 Kovacsics-Ila i. h. 12 Ádám i. m. 130. 13 A taliándörögdi Szent András-templom középkori temetkezéseinek embertani vizsgálata. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 14. 1979.215-244.