Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)
KOPPÁNY TIBOR: Kralovánszky Alán taliándörögdi templomrom ásatása
építtetett ősi egyház helyett és annak helyére emeltetett. Ennek fejében az alsódörögdiek is jogokat kaptak az újonnan készült plébániatemplomban. Ezek közé tartozott a szertartások idején elfoglalható helyűk meghatározása is. Amint arról feljebb már szó volt, a felsődörögdiek helyét a főoltár előtt határozták meg, családjukét pedig a hajó északi oldalán levő Boldogságos Szűz oltárától nyugatra. Az alsódörögdiek a hajó déli oldalán álló Szt. Domonkos-oltár előtt foglalhattak helyet. Mindkét család a nekik kijelölt templomrészbe menekíthette veszély esetén értékeit és odatemetkezhetett. Az alsódörögdi kápolna a Szt. András-templom filiája maradt és kikötötték, hogy azt nem szabad fallal körülvenni, valamint búcsúengedélyt sem kaphat. A plébános ezzel szemben minden harmadik vasárnap köteles ott is misét mondani, s ő vagy káplánja hetenkint három alkalommal kell, hogy misézzenek a kápolnában. 6 A két oklevél már az ásatás megkezdése előtt is sokat árult el a romjaiban fennmaradt Szt. András-templomról, valamint középkori leányegyházáról, az alsódörögdi Boldogságos Szűz-kápolnáról. Az oklevelek szövege szerint mind a kettőt nem sokkal 1339 előtt emeltették, akkor tehát majdnem újak voltak. A második oklevélből ugyanakkor megtudható, hogy a felsődörögdi templom helyén korábban is volt egy ősi egyház, amelyet a Dörögdiek két, egymással pereskedő ágának közös ősei építtettek. Arra vonatkozóan, hogy kik voltak a közös ősök és mikor éltek, valamint arról, hogy a régebbi templom milyen volt, nem maradt semmiféle írásos adat. Az viszont feltételezhető volt, hogy a rom ásatása alkalmával felszínre kerülhetnek annak nyomai, már csak azért is, mert két kőfaragványa korábban is ismert volt, egy külső oldalán szalagfonatos keresztelőmedence és egy levelekkel és azok között emberfejekkel díszített pillérfő. 7 A két kőfaragvány román stílusú, feltételezhetően a 13. század első feléből származik. A korábbi Szt. András-templom tehát ennél korábbi lehetett, vagy legkésőbb ekkor épült. Ennek a plébánosa volt az a Pál, aki 1333 és 1335 között szerepel a pápai tizedjegyzékekben 8 . A Miklós egri püspök által 1339 előtt emeltetett új templom korát illetően fennmaradt romjai és az abban látható építészeti részletei alapján gótikus stílusú. Miklós nevű plébánosa 1401-ben szerepel a Dörögdiek egy családi perében. 9 A falut a 16. század elején, 1504-ben Monostoros Dörögdnek nevezték, amelynek alapján később az a felfogás terjedt el, hogy ott kolostor is állott, amit a templomrom körüli terület máig élő Klastromos-dűlő neve őrzött meg. A templomról szóló későbbi adatok egyébként nem maradtak. Csak feltételezhető, hogy az 1540-es évek második felének a Balaton északi partját végigdúló török hadak pusztították el a faluval együtt, amely 1548-ban már nem is létezett 11 . Romjaiban állt azonban a múlt század közepéig. 1840 körül „még az egész templom zárfalai állottak - írja 1883-ban monográfusa, Ádám Iván -, akkor az Inkey család granáriumának építésére az anyagot innét szedték... puskaporos robbantásokkal és mozsarakkal", és keserűen jegyzi meg: „Ismét tehát igaz Ipolyi Arnold találó mondása, hogy nem a tatár és nem a török, hanem saját magunk voltunk legtöbb műemlékünk barbár pusztítói. " 1Z A granárium épülete ma is áll, a falu főutcáját alkotó Kossuth Lajos utca 8. számú telkén, a település nyugati oldalán emelkedő domb oldalában. A késő barokk homlokzatú egykori uradalmi magtárban jelenleg lovas panzió működik.
