V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)
A szakma védelme A korszak jelentős eseménye volt, hogy 1920-ban végre képesítéshez kötötték a szakma űzését, az 1922. évi új ipartörvény mégis megbontotta a vendéglátóipar egységét. Ennek értelmében a szállodás, a vendéglős, a kávés és a cukrászipar képesítéshez és engedélyhez kötött ipar, a kocsma és a kávémérés engedélyhez kötött szabad ipar lett. Az anomáliák közül még kiemelhető az is, hogy pl. a kifőzést képesítéshez kötötték, a kávés viszont szakképesítés nélkül szerezhetett vendéglős iparengedélyt. 3 9 Komoly erőfeszítések folytak a szakma egységének helyreállításáért, ugyanakkor a gazdasági nehézségekből fakadó kritikus helyzet — magas adók, túlzott üzletbérek, számában és méreteiben megnövekedett üzemdíjak (pl. zenedíj, villanydíj), alacsony értékesítési árak — és a szakmára veszélyt hozó kontárok, kifőzdék és szatócsok ellen is tenni kellett valamit. A Veszprémi Ipartestület Vendéglőipari Szakosztályának egyik jelentősebb megmozdulása volt, amikor a szabálytalan italmérés korlátozása érdekében országos mozgalmat indítottak 1930 januárjában. „Köztudomású dolog, hogy az összes szatócs üzeletekben korlátolt kimérés van, amely azonban egyúttal majdnem általánosságban kocsmát jelent, mert kellő ellenőrzés hiányában korlátlanul mérnek és nem butiliáznak. A szatócsok, kik silány bort tartanak és árusítanak, egészségügyileg is kifogás alá eshetik, mert a bort állandóan egyéb cikkekkel együtt egy pincében, vagy raktárban tartják, kezelése hiányos, a pincében a szatócs nemcsak bort, hanem egyéb (petróleum, stb.) cikkeket is tart, s mikor tőlünk vendéglősöktől a legszigorúbb kezelési módok megkívántatnak." Mindezek alapján „ . . . egy, a tönkremenés küszöbén álló nagyszámú jobb sorsra érdemes érdekeltség utolsó jajkiáltásának meghallgatását, és sérelmeik sürgős orvoslását kérik." 40 A válság éveiben sok vendéglős tönkrement, számukra nem egyszer Veszprémben is szakmai gyűjtést szerveztek. A fennmaradóit üzletek gyakran gazdát cseréltek - egy söntésből, vendéglői helyiségből, vendégszobából, konyhából, befásított kertből, fedett kuglizóból álló üzletet teljes leltárával együtt
