V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)

akik kézifaragású mezőgazdasági szerszámaikat Veszprémen kívül Somogyba, Baranyába vitték gabonáért cserébe. Dudáiról és környékéről a faszenesek szálltak itt meg, akik kora tavasztól Veszprémet érintve Kaposvárig is eljutottak. A meszesek elsősorban a nyári hónapokban jártak, többnyire várpalotaiak, vagy súriak voltak. A balatonparti villák építkezéseihez gyakori megrendeléseket kaptak. A heti piacra a Hárskútról, Pénzeskútról, Lókútról érkezők tűzifát, burgonyát, valamint gabonát szállítottak. Az átutazók, ha meg akartak szállni, a ház egyik helyiségében alhattak. Lovaik számára az istálló nyújtott védelmet. Legtöbbjük azonban a szállást nem vette igénybe, a kocsin töltötte az éjszakát, hogy az árut biztonságosan őrizze. A Lohonyay szülők gyermekeiket, a hét fiút és a két lányt lelkiismeretesen taníttatták, a polgári iskolát valamennyivel kijáratták. Szakmai továbbképzésüket az Ipariskolában, a Felsőkereskedelmi iskolában, illetve az Angolkisasszonyok intézetéLohonyay Istvánné vendéglős a fiaival