V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)

ben biztosították. A vendéglős szakmát választottak - öt fiú és egy lány - közül József, László, Jenő és Mihály iskolai szü­netekben, vagy már végzett szakemberként szakmai ismeretei­ket az ausztriai Mariazell egyik nagy szállodájában bővítették, miközben a német nyelvet is jól elsajátították. A lányok közül Anna a vendéglátóipari szakmából a mester­vizsgát is letette, s mint Veszprémben egyedüli ilyen végzettségű nő, egy ideig öccse, Lohonyay József éttermének konyháját vezette. 21 Ez a nagyforgalmú étterem a Rákóczi u. 26. sz. alatt, a dr. Fojt Jenő-féle házban üzemelt, amelyet az „Egyed-féle" sörödé helyén 1926-1930-ig Piller József vendéglős „SZENTISTVÁN SÖRCSARNOK ÊS ÉTTEREM" néven működtetett. Piller nagy tapasztalattal rendelkező szakember volt, s a nagyobb fővárosi — London, Continental — és a szombathelyi szállodák­ban szerzett gyakorlata és ismeretei alapján ezt a veszprémi üz­letet is szépen fellendítette. Állandó zóna reggelit — 1 zóna­pörkölt, 1 pohár sör, 1 szelet kenyér 1926-ban 9000 korona volt — és menű rendszerű ebédeltetési lehetőséget kínált, amihez jóféle fajborok és sörök illettek. 2 2 A Kőbányai Polgári Serfőző R.T. a Jókai M. u. 43. sz. alatt fióktelepet létesített, ahol hordókban és palackokban az élvezeti és gyógysörök nagy választékát — Szt. István Idénysör, Szt. Ist­ván Farsangi sör (világos és barna), Szt. István Dupla Maláta sör, (gyógysör), Korona sör — árusítottak. 2 3 A vendéglői sörfo­gyasztás többek között ennek a kínálatnak az igénybe vételével kapta az utánpótlást. Az 1930-ban belépett új bérlő, Lohonyay József ugyancsak nagy forgalomra számíthatott, mivel közel volt a piac, — ked­den, pénteken heti piac — s a belvárosi üzlettulajdonosok, ipa­rosok, tisztviselők is könnyen megközelítették. Ez utóbbiak már törzsvendégnek számítottak, mivel a zónát, vagy az ebédet rendszeresen itt fogyasztották. A boltosok, és az iparosok el nem mulasztható szokása volt de. 10 óra körül egy zónapörkölt, vagy kapuvári virsli tormával, esetleg szalontüdő elköltése, ami­hez jól csúszott a sör, vagy a pohár fröccs. Az asztalhoz a Ma­tulka-féle sóskifli, valamint a ringh szervesen hozzátartozott, s ez is maga után vonta a poharazgatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom