V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)

vas kályhával. A falat szarvasagancs és egy olajkép díszítette, amelyet id. Ircsik József veszprémi festő készített alföldi csárdarészletet ábrázolva mulató cigányokkal. Aj húszas évek tányéros lámpáit később gömbalakú lámpákkal váltották fel. A söntés mestergerendás volt, tele fejszenyomokkal, jelezve az ácsok gyakori megjelenését, ök a kőművesekkel télen gyakran fát vágtak, s a vendéglői fogyasztást alkalmanként egy-egy kocsi fával fizették meg. A vendéglői kisterem berendezése ajMózner vendéglő-beli maradt, kerek asztalokkal és többféle thonett székkel. Sajátos hangulatához a falakon elhelyezett olajnyomatok — Rákóczi siralma, Rákóczi mellkép — kellőképp hozzájárultak. A nagyterem a Felsővárosi Iparos Barátsági Kör állandó helyisége volt, ahol a tagok két nagy könyvszekrényt, a köri zászló és a gyászlobogó számára egy zászlótartó szekrényt, és 4 db temetkezési lámpát tartottak. A terem közepén egy régi billiárdasztal állt, amelyet 8 db keményfából készült, egyforma méretű asztal és thonett székek vettek körül. Az egyik sarokban a szép, kézifaragású pipatóriumnak volt állandó helye. A menynyezetről középen egy hat karú bronzlámpa lógott alá további 4 db tányéros lámpa társaságában. A falakra nagy köri tablóképet, olajképeket - pl. Laczkó Dezső mellképe —, és reprodukciókat — pl. Vörösmarty, Rákóczi mellképe - raktak. A nád újságtartókban a járatott Pesti Hírlapot és a Veszprémi Hírlapot helyezték el. A Barátsági köri tagoknak egyébként minden vasárnap volt összejövetele. Először a délelőtti szentmise után, 10 óra körül mentek a körbe, majd az otthon elköltött ebéd után — többnyire csak 5 óra felé — újból visszamentek a vendéglőbe, ahol aztán gyakran késő estig maradtak. Az udvar fontos tartozékát képezte a háznak, mivel itt állt a kb. 6x12 m-es fedett nyári helyiség, a szaletni, amelyhez tekepályát építettek. A szaletniben fenyőfából készült kecskelábú asztalok mellett ülhettek a vendégek összehajtható léc székeken. A vendégkörhöz a helyi iparosok mellett a vidékről érkezők is hozzátartoztak. Pápáról elsősorban a zöldséget szállítók tértek be, akik október végétől november végéig hetente egyszer jöttek Veszprémbe. Szeptembertől már a bakonybéüek is megjelentek,