V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)

VENDÉGLŐSÖK ÊS KÁVÉSOK ,A vendéglősség igyekezzék kiemelkedni a szürke egyhangúságból. Helyiségét tegye kívánatossá egy kedvesen hangzó, régi-módi cégérnév. Berendezését tegye kedélyessé egy cserép virág, egy szőttes, kulacs, régi kép. Szakítson az étlap megszokott, sivár egyformaságával. A mai élet versenyében csak az egyéniség állja meg a helyét. A jövő útjait csakis a tanulás és a tapasztalás cövekezheti le." (BEVILAQUA-BORSOD Y BÊLA) A vendéglátás az évszázadok alatt sokoldalú tevékenység formává fejlődött, amely alapvetően a vendég részéről jelentkező igényekre épült. Az étel, ital, szállásadás, vagy a különböző mulattatási fonnák biztosítása ipari, kereskedelmi, utóbb szórakoztatóipari formát öltve a szakma jellemző szolgáltatásává vált. A változatos igényeknek változatos helyei alakultak ki, fogadók, kocsmák, vendéglők, kávéházak, szállodák, stb. formájában, amelyekből Veszprémben is mind több létesült, különösen a múlt század 70-es éveitől megindult nagyobbarányú városfejlődés folyamán. A századforduló előtti évben a megyeszékhelyen 27 vendéglőt, 6 kávéházat és 2 szállodát tartottak nyilván.

1 A vendéglátóhelyek a 20. század első évtizedeiben-is megtartották népszerűségüket a város közéletében játszott jelentős szerepük folytán. Az 1950-ben bekövetkezett államosításukig változatos képet mutatva egyik-másik tulajdonost, vagy bérlőt cserélt, némelyik bezárt, s volt, amelyik újonnan létesülve várta vendégeit. A vendéglőiparosok legnagyobb számban a két világháború között működtek, pl. 1931-ben 44-en űzték a szakmát, ugyanakkor a kávéháztulajdonosokból 3-at tartottak nyilván.

2 Az intézmények megnyitásában mindig meghatározó szerepet játszottak a kedvező földrajzi és gazdasági adottságok, pl. egy-egy forgalmasabb út, vagy a piac közelsége, de a kuncsaft-