V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)

kört illető társadalmi szempontokat is szem előtt tartották. Itt nyílt lehetősége az egyes rétegek képviselőinek a kötetlen találkozásra, beszélgetésre, gondolatok cseréjére, s itt lehetett friss információkat szerezni a politikai, gazdasági változásokról, az üzleti élet eseményeiről. A jónevű vendéglők közül többen különböző egyleti rendezvényeknek biztosítottak folyamatosan helyet, a kisebb csoportok pedig asztaltársaságok köré szerveződtek. A vendégek népes táborát a legkülönfélébb társadalmi rétegbeliek képviselték, akik az üzlet fekvése, hírneve jellege, étele és itala szerint választottak maguknak szívesen látogatott helyet. Számszerint legtöbben a kézművesek, kereskedők, munkások, parasztok látogatták a vendéglátóipari intézményeket, de az alkalmazottak, városi, megyei hivatalnokok, katona- és rendőrtisztek, tanárok, vezető posztokat betöltő személyek is szívesen jártak a vendéglők egy körébe. Forgalom szempontjából kedvezőbb helyzetet élveztek a város központjában lévők, míg a kívülebb esők egy-egy városrész kisebb lélekszámú, itt is elsősorban férfi lakosságára kellett, hogy építsenek. Elnevezésükben a városon belüli elhelyezkedésük nem játszott különösebb szerepet, inkább bérlőik, vagy tulajdonosaik családneve — Zuschmann, Payer, Lohonyay, Zámbó —, kevéssé egy fantázianév — Betekints —, vagy állatnév, — Szarvas - alapján tettek közöttük különbséget. A Hungária, Pannónia, Elite, Magyar Király, Korona nevekkel leginkább az üzlet nagyságát, vagy intim voltát, előkelőségét akarták hangsúlyozni. A tekintélyes számú veszprémi vendéglők, kocsmák közül mindenekelőtt azokat érdemes kiemelni, amelyek az első világháború utáni konjunktúra, majd az infláció, az azt követő gazdasági világválság és végül a fellendülő idegenforgalom ár-apály hullámaiban népszerűségüket meg tudták őrizni. Nagyvendéglők A város legnagyobb forgalmú vendéglőjének számított a HUNGÁRIA, amely a Kossuth Lajos utca és a mai Bajcsy-