S. Lackovits Emőke - Egervári Márta (szerk.): Hímzések a Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteményében (Veszprém, 2005)

III. A LEPEDŐK ÉS PÁRNAHAJAK DÍSZÍTMÉNYEI, AZ ALKALMAZOTT SZÍNEK A múzeumi gyűjtemény hímzett textíliáin leggyakrabban előforduló ábrázolás a madár, amit pávaként, kakasként, pelikánként, griffként vagy kétfejű sasként jelenítettek meg. Utóbbi kettő mindössze egy-egy textilen van csak jelen, feltehetőleg címerállat ihlette meg alkotóját vagy egyszerűen csak lemásolt egy másik mintát. A kétfejű sas egyébként kedvelt minta volt egész Európában, amit az olasz és a német mintakönyvek egyaránt terjesztettek.

47 A pelikán, a fiait önnön vérével tápláló anyamadár keresztény jelkép, sőt, magának a református egyháznak lett a jelképe és így az úrasztali textíliákon, úrvacsorai edényeken, festett templomi mennyezeteken gyakran megjelenő, ami előképként szolgálhatott a vászonhímzések készítőinek is, miközben bizonyos mértékben átfogalmazták a mintát. Egyébként a pelikán még a Jézus Krisztus megelevenítette lelkeket is jelenti.

48 A madarakat, pávákat és kakasokat négyféleképpen ábrázolták: egymást követő sormadarakként, egymással szembe forduló és egymásnak háttal álló madár párokként, továbbá repülő madarakként. Farkuk vagy szárnyuk vége, ahogy a megfelelő helyen utaltunk már rá, csillagban, tulipánban rozmaringág-szerű legyezőben végződik. A legidősebb nyárádi adatszolgáltatók szerint ezek a madarak sormadarak, halott vezető vagy halottkísérő madarak.

49 Elképzelésük szerint azért kerültek rá a kultikus textilekre, mert arra hívatottak, hogy az elhunytak lelkét átvezessék a túlvilágra. A madár a lélek jelképe. Azért nyitottak ablakot sok helyen a halál beálltakor, hogy a lélek kirepülhessen. Lélekszimbólum volt a madár a kereszténység előtt is, amely hitet a Szentléleknek galambként való ábrázolása csak megerősítette. Ezért tárták ki pünkösdkor az ablakokat, hogy a Szentlélek berepülve átjárhassa a házat.

50 A madár lélekszimbólumként általánosan ismert, nemcsak Európában, hanem Észak-Ázsiában is.

51 Minden bizonnyal a lepedőkön is eredetileg a távozó lelkeket jelenthette. A különféle rendben való ábrázolásuk maga is jelkép lehet, amelyre vonatkozóan Kós Károly és munkatársai szilágysági kutatásaiból váltak ismertté adatok.

52 A sormadarak az élet és az elmúlás jelzői, hisz aki megszületett, annak egyszer a minden élők útján el kell mennie. Az egymásnak háttal lévő madár pár az elválásra, a halálra emlékeztet, míg a szemben lévő madarak a szerelemre. Az utóbbit talán fiatal halott lepedőjére varrták rá. A repülő madár a távozó lelkeket jelenti, míg a vizet szimbolizáló mintacsík két oldalán lévő, fán ülő madár pár az élet vize két partján tartózkodik, az egyik az evilági, a másik a túlvilági részen, de a szeretet, a hűség még itt sem szűnik meg, a szilágyballaiak szerint.

53 A kakas a református jelképrendszerben a megtérést, a bűnbánatot, a hűséget, a visszatérő reggeli fényt, továbbá a feltámadást jelképezi. Minden bizonnyal utóbbi értelemben kerülhetett a halottas lepedőkre. Egyébként nemcsak nálunk, hanem egész Európában azonos értelemben használták szimbólumként. A feltámadást, az örök életet jeleníti meg a páva is, a hiedelem szerint romolhatatlan húsa miatt. Szétterülő farktollaival az ókeresztény kor óta az eget jelképezi. Nem véletlen tehát, hogy rákerült a halottas lepedőkre.

54 A madarakon kívül egyéb állatok is megjelentek, így a szarvas és az oroszlán. Utóbbi szintén címerállatként látott ábrázolás, amit a textilre is rávarrtak. A szarvas viszont szimbolikus jelentésű, mégpedig a Sátánt megsemmisítő Krisztus jelképe, de a léleké is. Már a korai kereszténység óta ábrázolták, egész Európában ismerték és használták. Igaz, hogy a reneszánsz és a barokk művészetben a szerelmet is jelentette, de feltételezhető, hogy nem ezek, hanem az előző két jelentése játszott szerepet ábrázolásában.

55 Az állatábrázolások mellett különösen gazdagok a növényi díszítőelemek. Ezek csoportosan jelennek meg, a hímzés eredete által meghatározott megfogalmazásban. Leggyakoribb az életfa, amelyet magányosan álló virágként, virágtőként, leveles ágként egyaránt megjelenítettek. Az egyik legrégebbi kereszténység előtti jelképeink közé tartozik. A halálra és az újjászületésre emlékeztet, jelezve az égi és a földi közötti kapcsolatot. A növényben végződő madárfarok, madárszárny ugyanezt jelképezheti: a felemelkedő ág az égit, a lehajló pedig a földit.

56 A virág általános európai jelkép, a szerelmet, az ifjúságot jelenti. Gazdag előfordulása található a Bibliában, az Énekek éneke-ben. Lükő Gábor szerint a temetéssel, halállal kapcsolatos kultikus tárgyakon valójában nem más, mint átalakult madár szimbólum, elnövényiesedett állatábrázolás, amely esetenként valóban megfigyelhető. Hasonlót fedezett fel egy bezenyei (Mosón megye) horvát halottas lepedőn Ács Anna. Lükő szerint a madárból átalakult virág a római katolikus, míg a madár a református közösségek ékítményeire jellemzőbb.

57 Jelenlegi adatainkkal ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. A virágok, sőt a termések közül is különösen nagy a száma ezen a textil együttesen a gránátalma (Punica granatum) minden változatának: a törpe (Punica granatum var. nana), a nagy, a zárt, a felhasadt, a cikkeire bomlott és belsejét mutató, valamint a belsejét kitöltő egyéb növényekkel. Eredeti virágai ötszirmúak vagy sárgától sötétpirosig változó színekben harangszerűen lelógóak. Termése bogyótermés, csúcsán koronaszerűen elhelyezkedő csészelevelekkel, amelyek a hímzett változatokon is általánosan megjelennek. Belsejében vörös húsba ágyazottak nagyszámú, apró magvai. Többnyire keresztbe vágva, síkban kiterítve varrták a textilekre. A gránátalma kultusza mind Itáliában, mind Keleten virágzó volt (1. Énekek éneke), tehát az olasz reneszánszból és a török mintakincsből egyaránt megkaphattuk. Szimbóluma a termékenységnek és bőkezűségnek, de a halhatatlanságé, és a feltámadásé is, amiért a halotti textilekre kerülhetett. Almaként pedig a teljességre emlékeztető. Általános díszítőelem a tulipán (Tulipa gesneriana), amelyet gyakran kehely alakú, liliomhoz hasonló virágként is ábrázoltak. A virág török közvetítéssel honosodott meg Európában, kultusza széles körben elterjedt. A hímzett textíliákon