Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Mészáros Veronika: Háztörténetek. Adalékok a csehbányái Temetőhegy házainak építkezés-történetéhez

A Fő utca 22. szám alatt lakó özvegy nagymamához költözött a fiatal ifjú pár, Becker Katalin és Straub Mátyás 1932-ben. Itt találták a már említett első típusú házat. A fiatal, tetterős Straub Mátyás 1935-ben a meglévő istállót szobává alakította. A gazdasági épületeket: istálló, pajta, fészer a házzal folytatólagosan megépítette. A ház szalma borítású tetejét, az oromfalat, a nyitottkonyhát lebontotta, s a házat megmagasítva új tetőszerkezetet épített. Sátortetőset, betoncseréppel fedve. Az utcai szobában türkizkék színű cserépkályhát rakatott (ennek csak 1 db fél csempéje került elő a kertből, ásás közben). A mennyezetet fával borította, az utcai szobában ez még ebben az állapotában található. A padlók deszkaborításúak voltak. Itt élt feleségével, 4 gyermekével. Később a gyermekek mind elköltöztek: Veszprémbe, Herendre. A szülők ebben a házban haltak meg. (5. sz. kép) A házat az örökösöktől 1992-ben egy fiatal pár, Felde László és felesége vette meg s látott neki a korszerűsítésnek. Bevezették a vizet a házba, a kamra helyén létrehozták a csempézett fürdőszobát. A hátsó szobát megtoldották az istállóból elvett 3 m-rel, s a konyhát 2,5 m-rel bővítették. A tetőszerkezetet nem újították meg. A lakóház teljes egészében aljzatbetont készítettek. A szobákban szőnyeggel, a konyhában járólappal, a nappaliban parkettel, az előszobában műanyag padlóval fedték. A nyílászárókat felújították, bontott anyagból pótolták. A hátsó szoba és a hozzá kapcsolódó új rész között boltívet raktak. A mennyezetet minden új résznél faborítással fedték. A gazdasági épületeket az istálló kivételével átalakították: zárt fáskamra, és garázs készült. A régi cserépkályhákat elbontották, a nappaliban és a hátsó szobában kályhát rakattak bontott cserépből, melyet új, üveges, kovácsoltvas ajtóval láttak el. A telken a hajdani mezőgazdasági épületeket elbontották. Az egész telket (zárt) fásították, bokrosították, füvesítették. A házat 2002 júliusában vettük meg, férjem, Dömötör András és én. A beköltözést követően közvetlenül a vezetékes csatornára rákötöttünk. A teljes villanyvezeték-hálózatot kicseréltettük, majd 2003 őszén a ház külső vakolását Kungl József városlődi kőművessel elvégeztettük. A régi vakolatot ezt megelőzőleg tégláig kellett leverni. A ház építőanyagaira való tekintettel csupán aprókavics (sóder), mész és homok keverékével vakoltattunk, hogy a vályogfal kedvező tulajdonságai ne vesszenek kárba. A fundamentumot a LB Kanuff műemlékházaknál használatos ún. levegőző vakolattal láttuk el. A házat kívülről fehérre meszeltük. Ezzel egyidejűleg a régi ablakokat újakra cseréltettük. A termoplán üvegű, borovifenyőből készült, 6 osztató ablakokat a városlődi asztalosműhelyben készítettük. Az utcai szobában az előző lakók által befalazott ablak helyére ismét ablakot rakattunk.