Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Mészáros Veronika: Háztörténetek. Adalékok a csehbányái Temetőhegy házainak építkezés-történetéhez

Háztörténetek A ulmi Donauschwäbisches Zentralmuseum által szervezett „Hausgeschichten. Deutsche Spuren in den Donauländern - Háztörténetek. Német sorsok a Duna mentén" című kiállításban bemutatott példák igazolták, hogy az egyes házak történetén keresztül a család, sőt a szűkebb környezet megismerésére is lehetőség nyílik.

8 A családtörténetek a történelmi események elszenvedői, személyes megtestesítői, így az egyes háztörténetek a magyarországi német nemzetiség egészének történetét is reprezentálhatják.

9 A Veszprém megyei német nemzetiség kutatástörténetében volt már hasonló kutatás, melynek eredményeként egy németbányai

10 és egy városlődi

11 ház- ill. családtörténetet vizsgálata született meg. Jelen tanulmányban a csehbányái Temető-hegy három házának alaposabb vizsgálatát végzem el. Teszem mindezt úgy, hogy férjemmel 2002 óta az egyik ház lakója vagyok. A Fő utca 19. szám alatt a Fuchs család háza állt, az 1960-as években lakó nélkül maradt, rossz állapota miatt elbontották. A hajdani tulajdonosok jelenleg Herenden lakó dédunokája kapta meg a telket, melyen a közeljövőben építkezni fog. A Fő utca 20. alatti telek üres. A házat örökösödés folytán 1948-ig a Kiszlinger család és a Prebszl család használta megosztva. 1948-ban a házban már csak egyedüli családot, a Prebszl családot kitelepítették. A házat elbontották. Jelenleg a szomszédos telekhez tartozik. A Fő utca 21-ben Fuchs János és felesége szül. Peidl Erzsébet lakik. A házban született 1932-ben Peidl Erzsébet, Lizi néni. Nagyszülei, szülei tulajdonában állt a ház. Házasságkötése után, 1950-ben a férje költözött hozzájuk. (Aki a Fő utca 19-ben született, mivel nem első szülött gyermek volt, a szülői házból nem kapott részesedést.) A ház a második típusba tartozik, de ettől eltérően az istálló szoba volt, s a gazdasági épületek épített kőfallal csatlakoztak a házhoz: istálló+pajta+nyitott fészer, fából. A ház építéstörténetének főbb lépcsőfokai a következők. 1950-ben „a kemencét kirakták", megszüntették, mivel a boltban már lehetett kapni kenyeret. (A pékség Városlődön működött, onnan hozta lovas kocsival a kenyeret a Bohus család.) A kemence lebontásá8. Hampe 2002. 9.1. magyarul bővebben: Mészáros 2002: 4-11.; Lackner 2002: 12-17.; Vass 2002:18-24.; Fatuska-Sauerbrei 2002: 25-30. 10. Kiss 1984: 29-38. 11. Lackovits 1984: 141-146.