Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Bank Barbara: A svábok megpróbáltatásai 1945-1953 között
A budapesti nemzeti bizottság 1945. április 11-i ülésén foglalkozott először a hazai németség kérdésével, ahol a kollektív büntetést ellenzőkkel szemben az MKP is minden német megbüntetését javasolta. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) 1945. áprilisa elején érdeklődött először a magyarországi német nemzetiségiekről. A miniszterelnökségtől konkrét kimutatást kértek magyar és orosz nyelven. Név- és számszerű adatok összegyűjtését igényelték a németek településeiről, nemzetiségi és foglalkozási tekintetben is; a Volksbund tagságról, a német származású személyeknek a magyar közhivatalokban betöltött szerepéről, melyeket grafikonokkal és etnográfiai térképpel alátámasztva kellett elkészíteniük a német kisebbségről. A földreform végrehajtásának időszakában már folyamatban volt a német állampolgárok rendőrhatósági őrizetbe vétele. Dalnoki Miklós Béla által 1945. február 20-án kiadott a 302/1945. M.E. számú rendelete megfogalmazta, hogy intézkedni kötelesek „A Moszkvában 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény 1/B pontjának 2. bekezdése teljesítéseként a német állampolgároknak rendőrhatósági őrizet alá helyezése (internálása) tárgyában intézkedett. Miszerint az ország területén tartózkodó minden német állampolgárt internálni kell, kivéve Németország zsidó állampolgárait." Jogilag és politikailag német állampolgárnak minősült az, aki birodalmi lakosként Magyarországon tartózkodott, akik a német hadseregben szolgáló hazai németek, akik az önkéntes jelentkezés idején elvesztették magyar állampolgárságukat. Az internálás a magyarországi németek Waffen SS-és Wer-macht-tagjaira vonatkozott. 1945. január 25-én jelent meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról, amely elvileg tisztázta a háborús bűnös fogalmát. Tehát háborús bűnös az, „aki magyar állampolgár létére a német hadsereg vagy biztonsági szolgálat (SS, Gestapo stb.) kötelékébe lépett". Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. május 4-i rendelete értelmében felállították a Népgondozó Hivatalt 8 , amelynek feladata lett a „fasiszta németek kitelepítése". A következő 1945. július 1-i 3820/1945. M. E. számú rendelet értelmében a Népgondozó Hivatal vádat. Egyes esetekben - a vádirat szerint - elhallgatott, nem tűntetett fel adatokat, információkat. Ezután következett az a nem meglepő fordulat, hogy bele került az ügybe dr. Abaffy Lajos is. Abaffy esetében a hatóság azt állapította meg, hogy ezeket a kérdéses igazolásokat ő készítette el, de aláírásra dr. Szabó Bertalannak, vagy Szathmári Gábor miniszteri titkárnak kellett bemutatnia. Azonban a fent említett személyek az aláírásukkor az adatokat nem tudták ellenőrizni a nagy mennyiségű munka miatt, ezért az igazolványokba szereplő hamis adatokért Abaffyt tették felelőssé. B. VIII. 2.593/1946 számon a budapesti Büntetőtörvényszéknek a Belügyminisztérium küldött egy összefoglalást Abaffy Lajos és társai bűnügyében. - KSH Központi Könyvtár, Thirring hagyaték. Feljegyzés a nemzetiségi igazolások körül történt visszaélésekről kiadott vádirat. 8. A Népgondozó Hivatal felállításáról (a rendelettervezetet Erdei Ferenc terjesztette be a Minisztertanács elé az 1945. május 4-i ülésen) szóló 1710/1945 ME számú rendelet szerint, a Népgondozó Hivatal feladata
