Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Bank Barbara: A svábok megpróbáltatásai 1945-1953 között

jogkörébe tette a német kisebbség múltbeli politikai magatartásának vizsgálatát, majd ezt követte még július 27-én egy kiegészítés, amely szerint a korábbi internáló táborokat rész­ben felszámolják, a németeket összeköltöztetik, más helyre telepítik, illetve ki fogják őket szállítani az országból. Addig is amíg nem született konkrét megállapodás a német kisebb­ség áttelepítéséről, meg kellett „szervezni" a német lakosság házaikból való kiköltözteté­sét. A köztes állapotra a megoldást biztosította, az internálás és belső telepítés intézménye. Az 1945-1948 közötti internálás intézményét alkalmazták a magyar származású, de német kötelékben harcolt katonákra (Waffen SS, Hunyadi páncélosok), azokra, akik a Volksbund tagjai voltak, majd köztes megoldásként azokra a családokra, akiket a földre­form címén kilakoltattak otthonaikból, de még nem tudták, vagy nem akarták őket az átte­lepítő szerelvényekkel Németországba küldeni. 1945. április közepétől június végéig a német gazdaságok 35%-át kobozták el, s a német lakosság 42%-át „kergették" el otthonából. A telepítések idejére a svábok (magyar) és né­met állampolgárok jelentős részét internálták, a Tolna megyei Lengyel községben felállított internáló táborba, a szekszárdi, a tolnai, a pécsi, kecskeméti, buda-déli internáló táborok­ba. A legtöbbjüket általában volt Volksbund tagságukért, vagy azért internálták, mert SS katonaként, Hunyadi páncélosként részt vett a háborúban, vagy nyilas párttagsági iga­zolvánnyal rendelkezett. De egyszerűen lehetett csak német szimpatizáns, német nem­zetiségű magyar is. A felsoroltakból egy ok elegendő volt ahhoz, hogy internáljanak embe­reket és/vagy áttelepítsék Magyarországról Németországba. Esztergomban a városi rendőr­kapitányság jelentése szerint „1945. július 19-én 839 fő volt az internáltak száma. Ezekből 222 főt szabadon engedtek, a 117 nyilas mellett 392 volksbundos, 19 SS katona, 17 Wermacht katona volt, 72 főt egyéb okok miatt internáltak". volt a magyar területre menekült vagy áttelepített és korábbi kormányok által üldözött személyek elhe­lyezésével, elszállításával, és a fasiszta németek kitelepítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása. A Népgondozó Hivatal hatáskörének és működési tevékenységének kiterjesztése 1945. július 1-től meg­történt. A 3820/1945 ME számú rendeletben szabályozták, hogy azokban a járásokban, amelyeknek községeiben a lakosság számottevő' része a korábbi években „hitlerista" (volksbundista, nyilas, fasiszta stb.) magatartást tanúsított, bizottságot, vagy bizottságokat kell alakítani a nemzethűségi vizsgálatok lefoly­tatása céljából. A rendelet intézkedett a „hitlerista" vezetők rendőrhatósági őrizetbe vételéről (internálásáról - BB), továbbá az ilyen szervezetek tagjait, támogatóit munkaszolgálatra kötelezte, és arra, hogy az országos telepítési akció rendelkezésére álljanak és áttelepüljenek más községekbe. Zár alá vet­ték a Volksbund vezetőinek és tagjainak vagyonát az élelmiszer és gazdasági felszerelések kivételével, ame­lyet a Népgondozó Hivatalnak kellett beszolgáltatniuk. A Népgondozó Hivatalt a 7300/1946 ME számú ren­delet megszűntette. (Magyar Közlöny 1946. június 27.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom