Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Bank Barbara: A svábok megpróbáltatásai 1945-1953 között

BANK BARBARA A svábok megpróbáltatásai 1945-1953 között A konferencia témája a „ház és környéke". Én átértelmezném most a HÁZ fogalmat, és előadásommal azt szeretném érzékeltetni, hogy 1945 és 1948 között a kényszerlakhelyre, vagyis legtöbbször internáló táborba „ideiglenesen" kitelepített magyarországi németeknek milyenek voltak az életlehetőségeik a táboron belül. A tanulmány előzményként tárgyalja az 194l-es népszámlálást, továbbá erre való hivatkozással azt, hogy hogyan használta fel a politikai rendőrség az összegyűjtött anyagokat a német nemzetiségiek elleni akcióikra. A kitelepítésekkel párhuzamosan ebben az esetben szó lesz a már megkezdett internálásokról is, amelyek gyakran összefonódtak a kitelepítéssel. 1945-től megkezdték a német kisebbség elleni szisztematikus eljárásokat. Az egyéni internálásokat, a családostól való belső telepítéseket követte 1946-tól hatályba lépő kitelepítési rendelettel az áttelepítés.

1 Ennek az alapja az 194l-es, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által végrehajtott népszámlálás volt,

2 melynek ügyintézésével és levezénylésével Thirring Lajost bízták meg.

3 1. A Minisztertanács 1945. december 22-én tárgyalta a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által 1945. november 20-án meghozott a magyarországi német lakosság áttelepítéséről szóló határozatának végrehajtását. Ekkor lépett hatályba a 12330/1945 ME számú rendelet, mely szerint: „Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt". Ehhez a rendelethez készült a 70010/1946 BM számú végrehajtási utasítás, majd az 1946. május 10-én kelt 32920/1946 BM számú rendelet, amely megállapította az áttelepítéseknek a sorrendjét. 2. Az 194l-es népszámlálás idején Magyarországon 658 928 német nemzetiségű élt. Ebből a trianoni Magyarországon 466 057. Ebből az 1944-45-ös fegyveres harcok elől 50-60 ezer személyt evakuáltak a német SS alakulatok. 1944 végétől 30-35 ezer főt a szovjet katonák hurcoltak el a Szovjetunióba létrehozott munkatáborokba. A három toborzó akció során az SS-be bevonult 10-12 ezer személy. Mindezeken felül sokan elestek a harcok során és hadifogságba is kerültek. így körülbelül 1945 áprilisában a magyarországi németek száma - a trianoni területen - 350 ezer fő lehetett. - Fehér 1993: 118. 3. Az adatok feldolgozását 1941-ben 5 nagy területi egységre, az ún. trianoni, felvidéki, kárpátaljai, erdélyikeletmagyarországi és délvidéki területekre osztották fel.