Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Bank Barbara: A svábok megpróbáltatásai 1945-1953 között
A felmérés az 1940-es évektől intenzíven működő Béke-előkészítő Bizottság hatáskörébe tartozott. A Teleki-kormány 4 azért költött rá hatalmas összegeket, mert bizonyító erejű anyagot szeretett volna gyűjteni a majdani béketárgyalásokhoz a visszacsatolt területek népességének etnikai hovatartozásáról. Ezért felvették az adatlapokra az „anyanyelv" mellé a „nemzetiség" rovatot, mivel a kormánynak saját maga számára is hiteles adatokra volt szüksége. Azokon a területeken, ahol német nemzetiségűek éltek, a népszámlálási adatbiztosoknak, nemcsak az adatok felvétele volt kiadva utasításba, hanem a statisztikai törvénynek némiképp ellentmondó utasítása is. A közhangulatot kellett felmérniük az adott német kisebbség lakta településeken. Ilyen jelentések csak a német kisebbségről maradtak fenn. Faluról falura leírták a működő Volksbund - szervezeteket; megnevezték a hangadókat, és feltüntették társadalmi helyzetüket is. Thirring így jól ismerte a „német ügy" előzményeit. Az ostrom után, a béke előkészítő munkálatok keretén belül rögtön folytatódott a népszámlálás adatfeldolgozása. Ebbe „robbant bele" a politikai rendőrség 1945. április 18-án. A nyomozók megjelentek a népszámlálási osztályon, hogy „bizalmas használatra" kijegyezzék egyes német és vegyes lakosságú községek népszámlálási anyagából az 1941-ben német anyanyelvű vagy nemzetiségű egyének nevét és címét. A népszámlálási osztályon Szathmári Gábor, Thirring egyik helyettese - a statisztikai törvényre hivatkozva - visszautasította a követelésüket. A politikai rendőrség munkatársa ezek után Dobrovits Sándor elnökhöz ment, aki - valószínűleg félelemből - engedélyezte a munka megkezdését. Ezt azonban miniszterelnöki utasításra már április 21-én leállították. Április 24-én a politikai rendőrség egyik munkatársa jelezte, hogy újabb döntést fognak kiprovokálni. Ezt követően, Zöld Sándor belügyi államtitkár közölte, hogy a miniszterelnök engedélyezte a nevek kimásolását. 5 Ennek ellenére a politikai rendőrség munkatársai elvitték a névjegyzéket. Teljesen járatlanok voltak azonban az adatok feldolgozásában, így a munkában a Hivatal dolgozóinak kellett segíteniük. 4. Teleki kormány: ez az ún. második Teleki-kormány. 1939- február 16-1941. április 3. Teleki Pál gróf a miniszterelnök, mely posztot a haláláig betöltötte. Mielőtt a népszámlálásról szóló 1940. évi XXX. Törvénycikket Teleki az országgyűlés elé terjesztette, majd három értekezletet tartottak a törvénytervezetben foglaltak megvitatásának ügyében. A miniszterelnök 1940. november 30-án írta alá a törvényt, amely december 4-én lépett hatályba. A törvény végrehajtásáért a miniszterelnök volt felelős, aki a munkák lebonyolítását a 8558/1940. M. E. számú rendeletében szabályozta. 5. A Politikai Rendőrség ez irányú kívánságával kapcsolatban a 4184/1945 számú miniszterelnökségi ügyiratban adott engedély alapján, erre hivatkozva a Hivatalnak ki kellett adnia a KSH egyéni/anyanyelvi és nemzetiségi iratait. A kikötés az volt, hogy a miniszterelnök felé egyidejűleg jelentési kötelezettséggel feleltek - Anyanyelvi és nemzetiségi egyéni adatok kiszolgáltatása, Budapest, 1945. szeptember 17. - KSH Központi Könyvtár Thirring hagyaték.