Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Sz. Tóth Judit: Megújuló szokások a Pilis-hegység német közösségeiben. Farsangtemetés

tett gyermek formájú babát és magas asztalra teszik. Mind körülállják. A szertartás a püspök beszédéből áll. A Circum dederum-mú kezdi, majd sváb felelgetős mondatok a pap és a kórus közt a liturgikus dallamokra. A sváb szöveg között latin paródiák is elhangzanak, közben a siratóasszonyoknak öltözött asszonykórus olyan dalokat énekel magyar nyelven, amelyekben temetés szerepel. Pl. az „Árvalányhaj lengedez a hegytetőn...", „Ha meghalok, széles úton vigyetek... ", „Búcsúzom tőled, szép szerelmesem... " kezdetűeket. Kivonuláshoz újra feláll a temetési menet. Körbe mennek a nézők között, majd kimennek a teremből. Ezzel van vége a mulatságnak is. 22 óra múlt, a báli közönség is haza indul. A solymári farsangtemetést inkább nevezhetjük temetési paródiának. Lényege a szöveg, hiányoznak mellőle a tréfás cselekedetek, a férfi szereplők sikamlós beszólásai, mozdulatai. A valósághű gyermekravatal ebben a közegben morbidnak tűnik a kívülálló számára, a helyiek azonban - úgy tűnik - elfogadták. A hagyományait példamutatóan őrző katolikus németség számára a farsangtemetés a báli időszak, a mulatságok végét szimbolikusan kifejező esemény lett. Budakalász Budakalász kétnemzetiségű - szerb, német - lakosságú település volt. Farsangtemetés azonban csak a németeknél volt szokás. Ezt a szokást újította fel a német nemzetiségi egyesület először 1998-ban, s azóta minden évben megrendezik. A farsangtemetést majd minden évben volt alkalmam látni és megfigyelni alakulását. Az első meghívó nyelvi paródia volt, a magyar törve beszélő sváb kiejtés szerint megírva, identitásuk nyilvános vállalása. A sváb farsangi bált minden húshagyó kedden megtartják, a farsangtemetés viszont a rendezvény előtti előadás, este 6-7 órai kezdettel, függöny mögötti készülődéssel. A játék színpadon zajlik. Az előadást a szereplők rendezik, olykor próbálnak, vagy csak átbeszélik a cselekmény vázát. Az elhangzó szöveg jó része rögtönzés. A szereplők csak férfiak, egy felnőttkori cimboraságon alapuló társaság tagjai, évente ugyanazok. Az állandó szereplők a plébános, a kántor, a ministráns és általában az özvegy. Mellettük esetenként más-más szereplők fordulnak elő: az elhunyt gyermekei, a bíró, az orvos. Az előzőekben ismertetett játékok közös jellemzője a viszonylagos állandóság, a szereplők és a cselekmény váza a következő alkalommal is ugyanazok. Mivel a kalászi játék színpadi előadás, évente más-más színjátékot adnak elő ugyanazon címmel. A kezdeti években valóban halottas játék folyt. Ami aztán egyre hátrébb szorult a bővülő keretjátékok mellett, a szereplők közt ott vannak a kabaréfigurák is. A ravatalnál szerepeltek már a helyi