Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Csóti Csaba: A kercseligeti németek lakáskultúrája a 20. század közepén egy Somogy megyei levéltári forrás alapján

vonallal, mint elválasztó jellel, jeleztem. (Ez alól kivétel a 24. sor, ahol a leltározók meg­határozták azt is, hogy melyik szobában és konyhában találták az egyes ingóságokat.) Mivel a tárgyak - funkciójuknál fogva - utalnak az egyes helységek funkciójára is, nem érdek­telen számba venni azt sem, hogy volt-e funkcionális elkülönülés a szobák és a konyhák között. A 24. sor 7. oszlopában szerepeltetett lakásadatok alapján úgy tűnik, hogy a két konyha közül az egyik alvóhelyül is szolgált, illetve, mivel asztalt a másik konyhában nem találtak, a II. konyhában pedig pad és 5 szék is volt, míg az I. konyhában csak 1 szék, a berende­zettebb konyha szolgálhatott „étkezőhelyként" is. Az I. konyha lehetett talán az előkészítés színhelye, az úgynevezett „hideg konyha". 7 Hasonló, nem túl erőteljes funkció elválasztás­ra utalnak az I. és II. szoba berendezési eltérései is. Úgy tűnik, mindkét szoba „használati" szoba volt, hiszen az egyikben varrógépet, míg a másikban „toilettet" találunk, ami jelent­hetett tükröt éppúgy, mint az e funkciót betöltő szekrényt, bár az előbbi tűnik valószí­nűbbnek. Neicser a tükröt és az „első szobát" egyfajta „tisztaszobaként" írja le, aminek funkciója az (ünnepi) öltözködésre szorítkozik. Ez a tárgyleltár alapján árnyalásra szoruló kép, hiszen az általa említett „napi ruhák ládája" vagy szekrénye, nem szerepel egyik konyha berendezésében sem. így feltételezhető, hogy az egykori „tiszta szoba" ekkor már jelentősebb használati funkciót nyerhetett, mint amivel a 19-20. század fordulóján ren­delkezett. A 28. sor 7. oszlopában szereplő elhatárolás - mely csak a szobák és konyhák megkü­lönböztetését teszi lehetővé - nem használható funkcióvizsgálatokra, hiszen a 4 helység tárgyait csupán 2 csoportba rendezi. Feltűnő ugyanakkor ebben az esetben a konyhák „telítettsége" és a szobák „üressége", melynek magyarázata nem ismert. A 29. sor 7. oszlopának adatai, melyek a 2 szobáról külön-külön, a két konyháról azonban együttesen tudósítanak, sokkal inkább a hagyományos öltöző szoba-lakószoba szerkezetre utalnak, mint a 24. sor adatai. Ezért nem haszontalan felvetni azt a kérdést, hogy a 20. század 30-40-es éveinek vonatkozásában is érdemes lenne nagyobb teret szentelni a falusi élet­mód tipizáltságán túl a differenciálási szempontú elemzéseknek is. A vagyoni differen­ciálódás mellett pedig érdemes lenne talán az egyéni választás kérdésével is foglalkozni, hiszen a tömegkultúra „születésének" pillanatában akár a paraszti szobabelsőben (és lakótérhasználatban) is megjelenhetett a modernizmushoz kapcsolható különbözésre való törekvés. (Vö. hasonulás a „városi életforma" egyes elemeihez.) 7. v.o. Neicser é.n.: 105.

Next

/
Oldalképek
Tartalom