S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)
Kriza Ildikó: Szentgál folklórjáról 60 év után
Kriza Ildikó SZENTGÁL FOLKLÓRJÁRÓL 60 ÉV UTÁN Az ünnepekre joggal és okkal figyel az ember. Most Vajkai Aurél születésének 100. évfordulóján tisztelői, követői, tanítványai, barátai és anyagának felhasználói ünnepi tanácskozáson emlékeznek rá. Nem mulaszthatjuk el a folklór gyűjtés terén végzett eredményeinek méltatását, felelevenítve érdemeit, hangsúlyozva erényeit, megbecsülve korának úttörő kezdeményezéseit. A gazdag anyagból, amely hasonlóan az anyagi kultúra témakörben végzett kutatásaihoz, igen szerteágazó, s ebből csupán csak néhány gondolatot emelek ki elsősorban a Szentgálról készített nagy terjedelmű monográfia kapcsán. 1 Szentgál folklórmonográfiája a néprajztudományban Két emberöltővel ezelőtt, 60 éve élt Vajkai Aurél Szentgálon azzal a tudatos céllal, hogy adatgyűjtése nyomán a néprajztudomány elvárásai szerinti falumonográfiát készítsen. A falumonográfiák írásának ideje már korábban, a 30-as években elkezdődött, miután világossá vált, hogy a régiókról, néprajzi tájegységekről alkotott kép kiteljesítése csak a részletek megismerése után lehetséges. 2 Vajkai monografikus igénye a tradicionális kultúra minden részére kiterjedt; a társadalom, a történeti múlt, a gazdálkodási rendszerek, az életvitel megannyi kérdésére nyitott volt, de elsősorban etnográfusnak vallotta magát. Természetesen a folklórjelenségeket is megfigyelte, a tényeket rögzítette, mivel azok elválaszthatatlanok a mindennapi élettől. 1 Más falumonográfiáknál a népköltészetről szóló fejezet a leírás végére került, nem ritkán el is maradt. Nem véletlen, hogy ugyanezen időben elindult a folklór szempontú adatfeltárás egy-egy falura koncentrálva, példaként tekintve Kodály Zoltán, Szendrey Zsigmond szalontai gyűjtését. 4 Az elkészült monográfiák sorolhatók, de igazában számuk nem nagy, és azok sem törekedtek teljességre. Éppen ezért különösen jelentős Vajkai Aurél falumonográfiája, amely kerek egész úgy is, ha a Szentgál 1959-ben megjelent kötetét nézzük, de a majd három évtizedes késéssel kiadott folklór kötettel vált igazán példamutatóvá. Nincs még egy hozzá hasonló monográfia, ami következetesen egy gondolatrendszer szerint mutatná be egy falu múltját a maga teljességében, változatosságában, környezetéhez viszonyítva, visszatekintve a XIX. századi ál-