S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

H. Csukás Györgyi: Lakáskultúra és a ház élete Vajkai Aurél vizsgálataiban

A már ismert vizsgálati módszerek mellé újfajta szempontokat javasol: a funkcionális megközelítést, a bútorok használatában az elsősorban rangjelző, díszként szolgáló és a használati tárgyak megkülönböztetését, a tárgyak megbecsülésének változását, a használatukban megfigyelhető specializálódást, a házban érvényes illemszabályok megfigyelését. Vagyis a tárgyak vizsgálata soha nem szakadhat el az állandóan alakuló, változó élet vizsgálatától. Az ilyen vizsgálat természetesen hosszas terepmunkát, a vizsgált közösséggel való együttélést feltételez. Ezért fontosnak tartja a kutatópontok tervszerű kiválasztását, különböző ökológiai adottságokkal, történelmi múlttal rendelkező településeknek a mélyfúrás-szerű vizsgálatát. Vajkai elképzelése szerint az ilyen részletes adatfelvétel alapján készülhetnének majd a topográfiai összefoglalások, a „házatlasz", a tárgymonográfiák, a magyarországi kutatási eredményeket a külfölddel is megismertető idegen nyelvű publikációk. Vaj kai Aurél e programtervének megfogalmazásakor saját kutatásaira, tereptapasztalataira is támaszkodhatott, hisz már jelentős gyűjtőmunkát tudott maga mögött nemcsak későbbi működési területén, Veszprém megyében, de az ország legkülönbözőbb tájain.

9 A Budapest környéki tót falvak, az Alsó-Hernádvölgy, az abaúji Cserehát és a Tóköz népi építkezéséről, lakáskultúrájáról szerzett benyomásai viszonyítási pontok voltak, amelyekre későbbi kutatásai során is hivatkozott. Legnagyobb hatással azonban az Erdélyi Tudományos Intézet által szervezett Borsa-völgyi kutatások lehettek rá, amelyben Vajkai Aurél a népi orvoslás kutatójaként vett részt.

10 A különböző tudományágak kutatóinak (köztük több, mint 20 néprajzos) bevonásával végzett mélyfúrás-szerű komplex vizsgálatok bizonyára inspirálták programterve felvázolásakor. Vajkai Aurélnak a lakáskultúrával foglalkozó tanulmányai, könyvfejezetei ennek a részletesen kifejtett koncepciónak a megvalósításai. Az egy-egy táj vagy település lakáskultúrájáról írt munkái mellett egy összefoglaló írása is megjelent 1943-ban „A magyar nép" c. kötetben. A magyar nép életmódjáról írt fejezetben rövid szakasz foglalkozik a bútorzattal. Ebben a lakáshasználat fő sajátosságait: a lakószoba — tiszta szoba, ill. a rangjelző, díszbútor és a használati bútor különbségeit vázolja fel, majd az egyes bútorfélék kultúrtörténetét összegzi röviden a szakirodalom alapján." 1949-től a Bakonyi Múzeum igazgatójaként, majd tudományos osztályvezetőjeként Vajkai Aurél élete végleg Veszprém megyével fonódott össze: azzal a tájjal, ahol néprajzi pályafutását elkezdte, és ahová az 1940-es években is hazatérőkéntjárt vissza gyűjteni. Nemcsak szerencsének, hanem nyilván tudatos választásnak tekinthető, hogy legintenzívebb kutatásait épp egy társadalmilag erősen tagolt, kisnemesi múltú faluban, Szentgálon, illetve egy „hegyközségi" településen, Cserszegtomajon végezte.

12