S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Keszi Kovács László: Zárszó helyett (Gondolatok a Vajkai-emlékkiállítás megnyitóján)

volt arra, hogy népi szokásokat is feljegyezzenek. Én pedig, mivel kereskedelmiben érettségiztem és gyorsírásból négyszer megnyertem a 260-as sebességi versenyt, gyorsírással leírtam mindent. Mivel pedig festőnek készültem, rajzolni ugyancsak eléggé jól tudtam. Tehát nemcsak Györffynek, hanem Viskinek is, Gönyei Sándornak is kapós volt mindenki, aki néprajzzal foglalkozott. Vajkai az én megítélésem szerint ugyancsak elég jól rajzolt. Hozzánk képest ő úri gyereknek minősült, fényképezőgépe is volt. Akkoriban a fényképezés drága mulatságnak számított. Ha kiküldtek valahova, én rajzoltam, Vajkai fényképezett. Beállításain sokat vitatkoztunk, ezeket az idősebb etnográfusokkal együtt korrigáltuk. Vajkai így valóságos fotóművésszé képezte magát. Most azonban ugranom kell egy nagyot. Valamennyien doktoráltunk, Vajkai viszont orvosdoktor volt. Még mindig díjtalan gyakornok voltam a Múzeumban, Vajkai pedig változatlanul szabadúszó, aki nagyobb részt zenei kritikák írásával tartotta el önmagát. Itt-ott pedig Palotay Gertrúdnak segített. Ő népviselettel foglalkozott és kutatóútjaira kísérte el őt. Vajkairól beszélve feltétlenül hozzá kell tenni, hogy nagy biciklista volt. A pesti időnkben, 1937 előtt valahogy szert tett egy motorra, 225-ös vagy 250-es BNW-re, amivel azután rendkívül gyorsan csinálta a futárszolgálatokat. Sokszor előfordult az, hogy kiment Aszódra, mert Bátkynak valami adat kellett, vagy a Bakony vidékére, Viskinek megnézni valamit. Felült a motorra és ment. Viski írt egy cikket a Balaton-felvidéki kőházakról, ezeket pontosítani kellett, amit Vajkai Aurél végzett el a helyszínen. így kapcsolódott be az építészetbe Vaj kai és pont a Balaton-mellékén. Ekkor még létezett Siófokon a Balatoni Intéző Bizottság. A Balaton akkor kezdett idegenforgalmi hellyé lenni, így látványosságainak bemutatására is sor kerülhetett. Vitéz Nászay Miklós engem szemelt ki és mint néprajzi szakértőt, doktorátus előtt álló kutatót, magával vitt. Egy oldalkocsis motorral bejártuk az egész Balaton-környékét. 0 jó fotográfusként több ezer felvételt készített. Ennek eredményeként született meg a Balatoni képeskönyv négy nyelvű bevezetővel, remek felvételekkel. Az egész Balaton-környékének háztípusait, a házak életét, tüzelőberendezését és nyaralónak való felhasználhatóságát tartalmazza a kötet. Ebbe a munkába bekapcsolódott Vajkai is. így lett végülis önképző alapon remek etnográfussá. Ezzel elérkeztünk 1936 végéhez, 1937-hez. Itt áll ez a múzeum, ahol Vajkai Aurél valóságosan otthon volt. A kormányprogram szerint ezt a múzeumot szemelték ki arra a feladatra, hogy mindent összegyűjtsön, ami a Balatonnal kapcsolatos, érdekes és az idegeneknek megmutatható. Györffy, Viski, Bátky és Teleki Pál tettek javaslatot a feladatot elvégző etnográfus személyére. Gunda a Bátkyval való ház-vitája miatt kiesett. Én nem jöhettem szóba, mert a néprajzi múzeológiai archiválás, az ethnológiai adattár tanulmányozására északra küldtek, ami már elhatároztatott. Tehát maradt Vajkai, aki 1937-ben ide került gyakornoknak. Amikor megbeszéltem vele, hogy egy olyan múzeumba kerül, amelyikben rendkívül kevés a muzeális néprajzi anyag,