S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Balázs György: A Somló-hegyi taposó kút

Balázs György A SOMLÓ-HEGYI TAPOSOKÚT A programot kézhez kapván kicsit sajnáltam már, hogy előadásom címét nem így választottam meg: Vajkai Aurél és a kutak kutatása, amint ez az előadások címében szinte mindenkinél kötelező formulaként megjelenik. Mentségemre legyen mondva, Vajkai Aurél egyéb, főként olajütőkkel kapcsolatos néprajzi kutatásai mellett jegyzett fel adatokat más eszközökről, malmokról, elsősorban a Balaton-felvidék tiprómalmairól, fontos bizonyságot adva ezen szerkezetek magyarországi meglétéről. A népi technikatörténet iránti érdeklődését két tanulmányban tette közzé, így hívta fel figyelmünket a bakonyszombathelyi tiprómalomra („1931—ben szedték szét"), s közöl két bizonytalan adatot, (Bakonyszombathely, Dudar: „tiprómalom volt. Kenése, Ősi: „lótiprós olajütő volt") melyeknek hitelességét nem állt módjában az adott helyszíneken ellenőrizni.

1 Másoktól, Jankó Jánostól tudunk a balatonfőkajári tiprómalómról

2

, Garay Ákos pedig meg is rajzolta a veszprémvarsányi tiprómalmot fényképek alapján.

3 Egy rövid híradás csupán mindaz, amit az emberi munkát megkönnyítő vízfelhúzó szerkezetek egyik példájáról, a Somló-hegyi taposókútról olvashatunk tőle, mégis, a hazai néprajzi irodalomban ez az egyetlen adat a taposókutakról! „Somlyón ez urasági lak mellett még megvan a régi várbeli kutakra emlékeztető tiprókút; állítólag 100 m. mélyről húzzák fel a vizet (egyszerre egy akót, 15 perc alatt). A 265 cm átmérőjű, 72 cm széles tipródobban egy ember tapos, a forgást a 230 cm hosszú fatengely fogas áttétel segítségével (hasonlóan a lóval hajtott olajütők áttételéhez) közvetíti a kút felhúzó szerkezetének. Az egész kút egy kis faházikóban áll."

4 Nyilvánvalóan terminológiabeli pontatlanságról van szó, a Somló vásárhelyi oldalán lévő kút felvonó szerkezete taposókerekes vízemelő szerkezet, hasonló azokhoz, amelyeket Brunner, H. — Major, K. J. közöl „Water Raising with Animal Power" c. tanulmányában.

5 És hogy Vajkai Aurél tévedett volna? Nem, a terminológia későbben alakult ki, s nevezte a függőleges síkban, vízszintes tengely körül elforduló kereket taposókeréknek, s a hozzá kapcsolódó szerkezetek ezen előnévvel taposómalomnak, taposókútnak; a ferde helyzetű kereket pedig tiprókeréknek, s a hozzá kapcsolódó szerkezeteket tiprómalomnak, tiprókútnak. Taposókerékkel meghajtott, tehát taposokút a somlói, és tiprókerékkel meghajtott, tehát tiprókút a pannonhalmi apátság sashegyi birtokán ácsolt kútszerkezet.