Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

hogy a képviselők egykilencede el sem fogadta a felajánlott tisztséget.

121 Valamint, ha tudjuk, hogy a tanács és a képviselőtestület között nem volt meg a kellő összhang, mert hatalmi harcot folytattak egymással. A képviselőtestület és a tanács közötti harcok, viszályok végső soron a konzervatívok és liberálisok közötti nézetkülönbségre vezethető vissza.

122 A június 21-i első népképviseleti országgyűlési választásokon Baranya megyében különösebb politikai versengés nélkül győztek a helyi liberálisok képviselői: Angyal Pál, Hegedűs Imre, Madarász József, Perczel Vince, Barthos Eduárd, Bencze Ignác. Nagyobb, országos visszhangot két radikális politikus: Aidinger Pál és Táncsics Mihály megválasztása váltott ki.

123 A június 18-i pécsi országgyűlési választások iránt elég csekély érdeklődés mutatkozott. A lakosság 8,1%-át kitevő 1234 választópolgárból a szavazáson csak a 47%-uk (580 fő) vett részt.

124 A választások előkészületeit és lebonyolítását sem igazán jellemezte a gondosság. Már a választásokat lebonyolító középponti választmány megalakítása is lassan haladt. Az 1848. évi V. tc. és a belügyminiszteri utasítások alapján rögtön május 23-án ugyan megválasztották azt, ám június 3-án a tagok többségének visszalépése miatt újra kellett választani.

123 Ettől kezdve a kisebb-nagyobb választási szabálytalanságok egymást követték. Nem tartottak új összeírást, csak a tanácsi választói névjegyzéket egészítették ki. A három helyszínre kitűzött választást végül egy helyen bonyolították le. Nem alakítottak külön szavazatszedő választmányt. A választáson még a választási elnök és jegyző sem volt jelen, ajánlások sem történtek, ellenőröket sem alkalmaztak.

126 Aidinger Pál pécsi polgármester nagy küzdelemben győzött ugyan a képviselőválasztáson, ám megválasztásába a helyi konzervatív erők nem nyugodtak bele. A modern politikai küzdelmekre emlékeztető választási harc során Aidinger politikai ellenfelei (Nagy Imre és Farkas István ügyvédek) mások helyett is szavaztak, vélhetően azért, hogy a választási szabálytalanságok miatt kérni lehessen a választás érvénytelenítését. Egy budai külvárosi polgár meg is fenyegette Nagy Imrét, mert őt okolta azért, hogy az országgyűlés valóban megsemmisítette Aidinger képviselői mandátumát. (Az országgyűlés is elsősorban a mások helyett szavazás és az ellenőrök hiányára hivatkozott mandátum megsemmisítő határozatában.)

12 A július 30-i szoros pótválasztáson a választók ismét Aidingert tisztelték meg bizalmukkal. A szavazás során Aidinger Pál 381, az ellenjelölt Katits István 350 és Schedel Ignác pedig csak egy szavazatot nyert.

128 1848 nyarán és őszén az ország frissen megszerzett függetlenségének megvédése aztán újabb gondokat zúdított a nemzet nyakára, amely mellett immáron eltörpültek a tavaszi bajok és bánatok. Jegyzetek BML Baranya Megyei Levéltár Bvm. Baranya vármegye h. helyettes