Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

jkv. kgyMOIB tan. ir. irat jegyzőkönyv közgyűlés Magyar Országos Ideiglenes Bizottmány tanács • 1. Kolta János: Baranya megye és Pécs népesedése 1869-1968. (Pécs. 1968) 151-153. old. • 2. Ungár László: ..Pécs 1848-49-ben." Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Univesitatis Eiisabethinae Quinqueecclesiensis 66. (Pécs. 1934) 23-24. old. Hetényi János 1840-ben így jellemezte a várost: ..Ezen régi városunk Pécs az. mely más körülmények közt magyar Manchester vagy Liverpool lehetne, itt vannak vizek, melyek a gyárakat elevenségben tartanák, van bő kőszénbánya, mely a gőzerőmíveket mozgásban hozhatná, vannak jeles utak, melyeken lehetne mindenfelé vinni a müárukat, és most minő e hajdan híres városunk műszorgalma? Csekély, és az utazók inkább dicsérik szőlői-, mint kézmíveseit, kik, egykettőt kivéve, műhelyeiket csak mintegy mellékes időtöltésnek tekintik, és a művészi haladástól idegenek " Az elmarasztaló ítéletet Haas Mihály is igazságtalannak tartotta, mert mint írta: ,, Pécsi kézmíves nem igen foglalkozik mással, mint mesterségével. Földje igen kevésnek van, szőlejét pedig mindenik napszámosokkal mívelteti. " Haas Mihály: Baranya. (Pécs. 1845) 77• 3. Móró Mária Anna: „Pécs népessége a török alóli felszabadulástól 1848-ig." In: Tanulmányok Pécs történetéből 1. Pécs népessége 1543-1990. Szerk. Vonyó József. (Pécs. 1995) 33. old. • 4. Kajtár István: ..Pécs szabad királyi város tanácsának működése 1848-49-ben." A Pécsi Tudományegyetem jogtörténeti tanszékének kiadványai 1. (Pécs, 1973) 36. old. • 5. Huszár Zoltán: ..Az Első cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási Társaság szerepe a pécsi bányászatban és városfejlődésben a dualizmus időszakában." In: Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk. V. Fodor Zsuzsa. (Veszprém. 1995) 149-159., 149-150. old. • 6. Szita László: .A pécsi vállalkozó polgárság és a helyi hatalom a 19. században." In: Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk. V. Podor Zsuzsa. (Veszprém. 1995) 127-148. old. Móró: lm., 33-34. old. Haas Mihály szerint Pécsett a szénbányákon, a Pécsi Takarékpénztáron, a Madarász-féle Csetnek-pécsi vasgyáron kívül a Linberger-féle cukorgyár, a Hüttner-féle papírgyár, selyemgyár, likőr- és ecetgyár. szivar- és gyufagyár, szeszfőzde működött itt 1845-ben. 790 céhes iparos mellett 200-nál is több kontár dolgozott. Haas: lm., 37-38.. 63-78. old. • 7. Móró: Lm., 33. old. • 8. Móró: lm.. 33. old. • 9. Kajtár: lm., 8. old. Ungár. lm., 6. old. • 10. BMP Pécs város tan. jkv. 1437/1848. Közli: Baranyai Okmánytár. In: Baranyai Helytörténetírás 1973. Szerk. Szita László. (Pécs. 1973) 296. old. • A forradalom első pécsi röplapját közli: Baranyai Okmánytár. 297. old. • 11. BMI. Pécs város tan. jkv. 1438/1848. Közli Baranyai Okmánytár. 299. old. • 12. BML Pécs város tan. jkv. 1438/1848. Közli Baranyai Okmánytár. 299. old. • 13. BML Pécs város tan. jkv. és ir. 577. 790, 1029/1848. • 14. BML Pécs város tan. jkv. és ir. 1438, 1507. 1602, 1646. 1955/1848 Baranyai Okmánytár. 302-304.. 312. old. • 1 5. BML Pécs város tan. jkv. 1439/1848. Közli Baranyai Okmánytár. 299. old. • 16. A legfontosabb rendeletek: István nádor Batthyány Lajos gróf miniszterelnökké kinevezéséről. Bécs. 1848. március 17., Batthyány Lajos gróf első miniszterelnöki körlevele. Pozsony. 1848. március 17.. Batthyány Lajos gróf második miniszterelnöki körlevele a közteherviselésről, a papi tized és úrbéri viszonyok megszüntetéséről. Pozsony. 1848. március 23.. Batthyány Lajos gróf harmadik miniszterelnöki körlevele a béke és csend fenntartásáról. Pozsony. 1848. március 22.. A MOIB megalakulása stb. BML Pécs város tan. jkv. és ir. 1478. 1508. 1537. 1600. 1601. 1603, 1655/1848. Baranyai Okmánytár, 304-305. old. • 17. Kajtár: Lm., !.. 11-12.. 17-21.. 24.. 43. old. • 18. Móró: lm.. 30. old. 78. old.