Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Kaposi Zoltán: A Somssich família az 1848-as forradalom időszakában

volt urasági terület. Különösen emelte ekkor még néhány évig a birtok értékét, hogy Babócsa népes mezőváros volt, vásártartási joggal. Babócsa közlekedés szempontjából is jó helyen feküdt, hiszen a Drávától északra mintegy 10 km-re található a falu, s rajta feküdt azon a viszonylag fontos kereskedelmi útvonalon, amely Eszék irányából a stájer területek felé haladt. Mutatja a település súlyát az is, hogy a vidéket is babócsai járásnak hívták ebben a korban. A gróf Somssichcsalád helybenlakását megkönnyítette, hogy Babócsán már állt egy kastélyszerű épület, amit a századforduló után, hozzávetőlegesen az 1820-as években a Véghfamília egyik tagja építtetett.

34 Vélhetően valamivel ez után, de nem sokkal később, az 1840-es évek közepe előtt már hozzájutott a babócsai uradalomtól északra fekvő, attól mintegy 20 kilométerre található bodviczai-kivadári birtokhoz, ami aztán az egész Somssich-família másik (a sárdi és a mikéi mellett) mértékadó gazdaságává fejlődött néhány évtized alatt. A kivadári birtok korábban a Jankovics és báró Pongrácz-famíliák földje volt. Bodviczán is állt egy nagyobb méretű kúria, amely még a korábbi birtokos, a gróf Niczky-család által emeltetett, ami lehetővé tette a család egyes tagjainak odaköltözését. A bodviczai-kivadári uradalom 5466 hold allodiális föld mellett 1143 hold úrbéres földdel bírt, s ez az egyenetlen megoszlás a majorsági gazdálkodás számára különösen jó lehetőséget adott.

35 Lényeges volt a babócsai és a kivadári birtok földrajzi elhelyezkedése is, hiszen ez egy hosszú észak-déli földsávot biztosított Somogy megyében a család számára. Ez a terület a szabási Rinya vízgyűjtője, amely Nagyatád mellett érintette Kivadárt, Bodviczát, majd Babócsa felé délre folyt tovább, s Babócsa alatt szakadt a Drávába. Délről és keletről hatalmas Széchenyi-birtokok, nyugaton a Festetics-féle csurgói uradalom földjei határolták a Somssich-uradalmat, míg északon az egyre nagyobb somogyi befolyáshoz jutó Czindery László által bírt nagyatádi birtoktest szegélyezte. Ez az árutermelés szempontjából is jól jött, hiszen Nagyatád nemcsak gazdaságáról volt híres, hanem viszonylag nagyobb fogyasztó közönség is lakta. Elképzelhető, hogy a birtokot gróf Somssich János már gyermekeinek kívánta biztosítani. Erre utal, hogy elsőszülött fiának, Adolfnak első három gyermeke még Sternbergben született, a többi viszont már Babócsán. Mindenesetre tény, hogy a babócsai és a kivadári birtokok megszerzésével a gróf Somssich János-féle ág Somogyban 21 631 holdas birtokhoz jutott. Mindennek eredményeképpen a Somssich Antal-féle-ág együttesen a kezdeti mintegy 12 000 holdas birtokát mintegy 26 000 holdra növelte egy generáció alatt, s mellé grófi címet is szerzett. Nem kevésbé fontos a megszerzett társadalmi tőke sem: a birodalmi jellegű családi kapcsolatrendszer, prágai, sternbergi rokonság, hivatali lehetőségek, bécsi lakás, stb. mind növelhette a család ezen ágának lehetőségeit, befolyását. 2. A köznemesi ág A másik leszármazási alapágon a Somssich József és Ürményi Mária házasságából származó gyermekek bztosították tovább a família terjeszkedését. Ott