Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Márfi Attila: Adatok Mednyánszky Sándor pályaképéhez

lemmel, Ezt követően a civil életben próbált meg érvényesülni, de életének ebből a szakaszából csak egyetlenegy adat maradt ránk, amely szerint a Sopron megyei Karón kincstári hivatalnoki állást vállalt.

7 Mednyánszky Sándor életében is a fordulópontot az 1848-cal kezdődő forradalom és szabadságharc jelentette. Pontosan nem ismert, hogy akkor hol élt, és mi volt a hivatása, de az biztos, hogy még nem alapított családot. Talán ez a tény is megkönnyítette azt a döntését, amikor 1848 nyarán jelentkezett honvédnek. Tulajdonképpen az ekkor 32 éves fiatal férfi életében döntő fordulatot hozott, hogy ismét egyenruhát öltött. Katonai és politikai pályafutása is ekkor kezdődött, s tegyük hozzá, ezzel együtt minden megpróbáltatása és gyötrelme is. Mint szabadságharcosról az első konkrét adat 1848 novemberéből ismert, amikor hadnagyi kinevezéssel Aulich Lajos II. hadtestének 1. Honvéd Utászezredéhez vezényelték.

8 Katonatiszti képesítésének köszönhetően hamarosan fontos feladatot kapott: Az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz a népfelkelés szervezésére tervezetet kellett készítenie, amit el is fogadtak, és amelynek foganatosításáért megbízást kapott. 1848 decemberében pedig már mint főhadnagy előbb a bakonyi falvakban, később szülőföldjén, Heves vármegyében gerillaszabadcsapatokat szervezett.

9 E szabadcsapatok élén, Aulich II. feldunai hadtestéhez csatlakozva harcolta végig a téli és tavaszi hadjáratot. 1849 máciusában pedig századossá léptették elő, és a II. hadtest karsegédének nevezték ki.

10 Aulich áprilisi és májusi hadmozdulataiban is részt vett, amelyek során április 24-én a honvédség előbb Pestet foglalta vissza, majd Buda ostromát készítették elő. E harcok alatt tanúsított érdemeiért előbb őrnaggyá léptették elő 1849 májusában, majd júliusban dandárnoki kinevezést kapott. Ugyanekkor került Klapka György hadtestéhez Komáromba, aki Görgey Artúr csapatainak elvonulása után a vár védelmének megerősítésén fáradozott. Komáromban a tényleges állomány ekkor kb. 18 000 főt tett ki. Közülük azonban mintegy ötezerre tehető sebesült feküdt a kórházakban. A védelmi erőt 24 zászlóaljnyi gyalogság, 11 eszkadron, azaz lovassági század, 7 század utász és árkád, és összesen 48 tábori löveg képezte.

11 Mednyánszky Sándor új csapattestében Latinovits György őrnaggyal és gróf Károlyi Sándorral együtt Klapka segéd- és parancsnoktiszti karához tartozott. Az első időszakban, Klapka visszaemlékezéseire hagyatkozva, a tényleges állomány berendezkedése, ellátása és utánpótlásának biztosítása volt a feladata, hogy az ostrom alatt tartott erődítmény kitartson az osztrák haderővel szemben. Az ostromgyűrűt Klapka 1849. augusztus 3-i kitörése szüntette meg, majd tovább üldözve az osztrák hadsereget augusztus 6-án bevonult Győrbe.

12 Ezt követően szinte azonnal megkezdte az általa ellenőrzött területeken, így Győr, Komárom, Esztergom, Veszprém és Fejér megye egy részén a haderő megerősítését,

13 az újoncozást, amelyben Mednyánszkynak is komoly szerep jutott. Klapka ekkor a Dunántúlra vezényelte egy kisebb csapattal, hogy új sereget szervezve erősítsék meg a komáromi erődítmény. Visszaemlékezéseiben a következőket jegyezte fel a hadseregtoborzásról és Mednyánszky küldetéséről: „Noszlopy hozzám vonult, s általam a fölkelés szervezése végett Veszprémbe küldött Mednyánszky alezredes