Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Életpályák, életutak - Márfi Attila: Adatok Mednyánszky Sándor pályaképéhez

alá rendeltetett. A kicsiny sereg később a komáromi őrség két zászlóalját képezte. - Ami engem erre a lépésre bírt, az nem annyira az a kívánság volt, hogy biztos híreket kapjak, mert hisz az eddigiek - fájdalom! - nem szorultak már bizonyításra, mint inkább az a vágy, hogy a Mednyánszky alatt még a Duna jobb partján portyázó magyar hadakat megmentsem, s a várba behozzam, amely feltételbe az ellenséges had vezérei beleegyezésüket adták. "

14 Klapka feljegyzése azonban kiegészítésre szorul, mert Mednyánszky ekkor még nem volt alezredes. Előléptetését viszont maga Klapka foganatosította a komáromi erődbe visszatérte után, 1849. augusztus 16-án. Kiigazításra szorul Klapka „kicsiny sereg" megjelölése is, mivel Noszlopy Gáspár ekkor Veszprémben és környékén sorozott, úgynevezett 127. zászlóaljával együtt Mednyánszky mintegy 3000 fős újoncsereggel vonult Komáromba.

15 Az így állományában is megerősített erődvár csak másfél hónappal élte túl a világosi fegyverletételt. A körülkerített komáromi védők a hatalmas túlerővel szemben már nem tarthatták soká magukat. így Kossuth elképzelése, hogyha a várvédők hat hónapig tartják magukat, a haza megmenekülhet, dugába dőlt.

16 A még fegyverben álló védőerővel a Haynau által kezdeményezett tárgyalásokon a magyar tisztikar delegációjában Mednyánszky is részt vett. Az első tárgyalás 1849. szeptember 27-én Herkány-pusztán zajlott, s két napra rá, szeptember 29-én Komáromban véglegesítették a kapitulációs feltételeket.

17 A kapitulánsok, így Mednyánszky is október elsején kapták meg azt a menlevelet, amely biztosította számukra a szabad elvonulást. Sokuknak, főleg a tisztikarnak, ez a kényszerű emigrációt jelentette. A Bayersfeld cs. kir. tábori hadbiztos által aláírt passzus szavatolta Mednyánszkynak, hogy illetőségi helyére, Sopronba utazhat.

18 Innen azonban Bécsbe tartott, s október 5-én érvényes útlevelet kapott. Útlevelében történt bejegyzések szerint már másnap elhagyta a császárvárost, s október 18-ig Sopronban tartózkodott. A következő nap már Bécs „elővárosában", Pozsonyban szállt meg, ahol valószínűleg találkozhatott Klapkával, s a többi tiszttársával is, akik szintén itt gyületkeztek.

19 Mednyánszky Sándor életében ezzel újabb fordulópont következett; a vesztes szabadságharc után közel húsz évig élt emigrációban, amelynek néhány állomását és eseményét ismerjük csak. A korszak úgynevezett emigrációs irodalmának termékei közül Klapka és Kossuth visszaemlékezéseiben fordul elő néha személye, mivel velük tartott szorosabb kapcsolatot. A historiográfia eddig ismert adatai pedig igen szűkszavúan említik Mednyánszhyt, s emigrációba vonulásának időpontját sem ismerik pontosan. Ezzel szemben Mednyánszky személyes okmányai, s Klapka György tábornoknak küldött néhány levele és természetesen az emlékirataiban tett néhány utalása nyomán az emigráns éveiről több, eddig még kevésbé ismert eseményről is beszélhetek. Pontosan ismerjük például külföldre utazásának időpontját útleveléből. A bejegyzés szerint 1849. november 16-án utazott Hamburgba,

20 ahová Klapka már október végén megérkezett.

21 A következő év elején a tábornokkal, s több tiszttársával együtt Párizsban telepedtek le. Többen, így Mednyánszky is a londoni áttelepülés gondolatával is foglalkoztak, ahol ekkor csak Pulszky Ferenc, Orosz