Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Gergely Anna: A székesfehérvári zsidók

I Gergely Anna A székesfehérvári zsidók 1848-ban „k3 zomorú jelenség volna, ha még a jelenkorban Magyarországon a fölött kellene vitatkozni, hogy az emberi és polgári jogok a haza minden lakójára nézve általánosak legyenek. Ezt megállapítják törvényeink, de még szilárdabbá teszi a közérzület. " (Jókai Mór, 1898) Különös akusztikával csengnek Jókai Mór száz évvel ezelőtt papírra vetett sorai, melyeket Bernstein Béla könyvéhez írt.

1 A mű keletkezésének körülményeihez tartozik, hogy első kiadása a magyar szabadságharc 50. évfordulójára jelent meg. Abban a „boldog békeidőben", mikor a magyar zsidóság emancipációs folyamata befejeződött az 1895-ös recepciós törvénnyel.

2 Bernstein müve mintegy ékes bizonyságul szolgál arra nézve, hogy a szabadságharcban résztvevő zsidóság méltán rászolgált arra a társadalmi státusra, melyet „anno" a 12 pontban fogalmaztak meg. Nevezetesen: a törvény előtti egyenlőség vallási és polgári tekintetben egyaránt. A mű második kiadásának időpontja, s ezzel együtt a szerző és a kiadó szándéka egészen más, hiszen a magyarországi zsidóság az ún. második zsidótörvénnyel (1939. évi IV. tc.) ismét a reformkori részleges jogfosztottság állapotába süllyedt vissza. Bernstein könyve és még számos

3

, ebben az időszakban íródott történeti munka célja nem pusztán a szabadságharcban szerzett érdemek felsorolása, értékelésére szorítkozik, hanem önigazolás: a zsidóságnak a magyar hazához, történelemhez, kultúrához való kettős kötődésének bizonyítéka. A témát feldolgozó terjedelmes szakirodalom részletes áttekintésére itt most nincs lehetőség. A zsidóság reformkori helyzetét, az emancipációs folyamat egyes állomásait, a liberális sajtónak e kérdésben kifejtett nézteit eszmetörténeti, politikai-, jogtörténeti vonatkozásait kitűnő tanulmányok tárgyalják.

4 1948-ban jelent meg a magyar forradalom 100. évfordulójára és a „szabadság ünnepére" a Zsoldos Jenő által szerkesztett szemelvény-gyűjtemény.

5 Az antológia bevezető tanulmánya azonban tükrözi azt az állapotot - tragikus végkövetkeztetéseivel együtt -, amelybe a magyarországi zsidóság az 1944-es tragédia után jutott. Az emancipációs folyamat egyes állomásait, a befogadtatás illúzióját, s végül azt az asszimilációs csődöt, melyben a maradék zsidóság 1948ban élt.