Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

• 19. Kelemen József naplóját közli Fényes Miklós: „Kelemen József pécsi kanonok naplója." In: Baranyai Helytörténetírás 1973. Szerk. Szita László. (Pécs, 1973) 211-220.212. old. • 20. A papság elleni ellenszenvről beszámol Ungár: Lm., 7-8. old. • 21. Móró: Lm., 30. old. • 22. BML Pécs város tan. jkv. 1476/1848. Közli Baranyai Okmánytár, 301. old. • 23. Radenich Ferenc ügyvéd, táblabíró, a pécsi jogakadémián a hazai jog tanára 1833-1849 között. A jogakadémia egyetlen világi tanára. • 24. Jónás József (Felsőőrs, 1797 - Pécs, 1870), kanonok, a pécsi püspöki líceum bölcselettan tanára, aligazgató, majd igazgató. • 25. BML Pécs város tan. jkv. és ir. 1476. 1480, 1536/1848. Kopasz Gábor: „A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848-1849-ben." In: Baranyai Helytörténetírás 1973. Szerk. Szita László. (Pécs, 1973) 55. old. Tas Károly: „Baranya vármegye 1848-ban." Specimina dissertationem Facultatis Philosophicae Regiae Hungáriáé Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis 203. Történelmi Intézet értekezéséül. (Pécs, 1940) 10. old. • 26. Simon V. Péter: „Baranyai mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán." In: Baranyai Helytörténetírás 1989. Szerk. Szita László. (Pécs, 1989) 124. old. • 27. A pécsi főiskola önkénteseinek felhívása a 8. honvédzászlóalj toborzásának megkezdésekor. Pécs, 1848. május 26. Közli Baranyai Okmánytár, 324. old. Batthyány Lajos miniszterelnök 1848 május 16-án rendelte el az első tíz honvédzászlóalj (rendes nemzetőrség) toborzás útjáni felállítását. Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. május 19-én adta ki felhívását, hogy adakozzanak a haza megsegítésére. • 28. Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. (Budapest, 1988) 49-52. old. • 29. BML Pécs város tan. jkv. 1441/1848. Közli Baranyai Okmánytár, 300. old. • 30. Záborszky Alajos (1808-1862), ügyvéd, publicista. Az 1840-es években a Pesti Hírlap munkatársa. 1848-ban a szigetvári kerület országgyűlési képviselője. A trónfosztás után a kormányzói hivatal álladalmi tanácsosa. A bukás után elítélték. 1861-ben újra országgyűlési képviselő. Feltételezhetően azonos azzal a Záborszky Alajossal, aki 1848-ban Baranya megy ebizottmányának a tagja. • 31. Majthényi József báró (Apáti, 1814. nov. 16. - Pécs, 1888. május 25.), liberális politikus. 1845-ben a Magyar Országos Védegylet pécsi osztályának elnöke, a Baranyamegyei Gazdasági Fiókegyesület alelnöke. 1848. március 19-én Baranya vármegye országgyűlési követe, májustól első alispánja. 1849 májusától kormánybiztosként kísérletet tett megyéje felszabadítására. A bukás után Amerikába emigrált. 1851-ben kötél általi halálra ítélték. 1861-ben távollétében megválasztott országgyűlési képviselő. • 32. Majthényi István báró (Lelle, 1788. - 1868), őrnagyi címmel nyugalmazott cs. kir. huszárszázados. Pécsi lakos, 1848-ban a megyebizottmány tagja. 1848-ban nemzetőr alezredes, honvéd ezredes, majd tábornok, Komárom várparancsnoka. 1849 januárjában lemondott, de a császári hadbíróság mégis megfosztotta rangjától és nyugdíjától. • 33. Majthényi Lajos báró, nyugalmazott cs. kir. kapitány. Pécsi lakos, 1848-ben a megyebizottmány tagja. • 34. A Mihálovichok (Mihálovitsok) a Baranya megyei középbirtokos nemesek közé tartoznak. Birtokaik Baksa, Görcsöny és Téseny községekben feküdtek. Mihálovich Imre, Károly és Lajos baranyai táblabírák, Mihálovich József volt első alispán fiai. Mihálovich Imre 1848-ban a megyebizottmány tagja, pécsi nemzetőrőrnagy. Mihálovich Károly 1848-ban a megyebizottmány tagja. • 35. Bésán János báró, liberális politikus, Baranya megyei nemes, birtokai Dunaszekcsőn feküdtek. Baranya vármegye 1847 októberi követválasztó közgyűlésén az ellenzék követjelöltje és az 1848. január 18-i tisztújításon pedig első alispánjelöltje. • 36. Perczel Miklós (Bonyhád, 1812. dec. 15. - Baja, 1904. márc. 14.), reformpolitikus. 1832től Baranya vármegye aljegyzője, majd szolgabírája. 1848-ban a kölesdi kerület orzsággyülési képviselője, nemzetőrőrnagy, 1849-ben honvédezredes. A bukás után emigrált. 1868-1887 között Baranya vármegye, 1875-1887 között Pécs város főispánja. 1887-1892 között országgyűlési képviselő. írod. Dobos Gyula: «,.Emelt fővel ..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról.» In: Baranyai Történetírás 1992/1995. Szerk. Szita László. (Pécs, 1995) 85-116. old.