Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

f./ E szomorú határozatot követően sajnos már ma az utcán gorombaságo­kat tapasztaltak. Kérelmükre a városi tanács igyekezett megvédelmezni őket és felhívást intézett érdekükben a lakossághoz, hogy a jegyzőkönyv szavai szerint „[...] a már úgyis önkéntesen elköltöző zsidóság irányában a törvény további rendeleté­ig legyenek azon békességgel, melyet tőlük jelen pontos percben a nemzet életé­nek a közhaza, úgy törvényes kormányunk parancsszava megkíván. " 8 Arra a tényre, hogy a zsidók eltávolításuk esetén nem tudnák adósságaikat rögtön kifizetni Aidinger Pál tiszti főügyész is felhívta a tanács figyelmét márci­us 27-én, és az ügyben érintett Danitz árvák érdekében óvását nyilvánította ki. 90 Másnap nyomtatott plakátokon maguk a pécsi zsidók is magyar és német nyelvű felhívással fordultak Pécs város lakosságához: „[...] ne engedjétek meg, hogy a szabadság országában, a szabadságért embertársaitok eddig tűrt törvé­nyes jogai áldozatul essenek akkor, midőn a hon újjászületett alkotmánya e ti­zenkilencedik században nem rabszolgákat, hanem szabad embereket siet terem­teni!" 91 Március 29-én a városi tanács a közhangulat megnyugtatására elhatározta, hogy a városban engedelem nélkül tartózkodó zsidókat kiutasítja, „[...] nehogy a törvényes engedelem vagy felsőbb kfegyelmes] kormányszéki határozat mellett e városban lakhatási jogot nyert többi hitsorsosaik miattuk gúnyolást, vagy amitől méltán tarthatni, üldözést szenvedni kéntelenílthessenek. [...]. " Az azonnali eltá­volítással a Radenich Imre városkapitányból, Fiala Alajos helyettes tanácsnok­ból, Pritzlmayer Antal alügyészből, Obadich József szószólóhelyettesből és két választott polgárból álló választmányt bízta meg. 92 A pécsi zsidóellenes mozgalmakat a MOIB március 30-i, április 1-én meg­érkező utasítása számolta fel. A MOIB a zsidók panaszára elrendelte: 1./ Az állandó választmány igyekezzék meggyőzni mindenkit, hogy a sza­badság és egyenlőség eszméje szellemében tartózkodjék a türelmetlen kitörések­től. 2.1 A zsidók vagyon és személybiztonságának veszélyeztetése esetén a nemzetőrséget, sőt végső esetben a sorkatonaságot is bevethetik. Az okozott károkat a támadók kötelesek megtéríteni, azért egész vagyo­nukkal felelősek. A MOIB rendeletét még az ülés alatt kinyomtatták és közzétették. A rend feletti őrködéssel pedig a városkapitány vezette fenti választmányt bízták meg. 93 Abban, hogy a pécsi zsidóellenes mozgalmak nem váltak olyan erőtelje­sekké, mint a pozsonyi, pesti, szombathelyi és kőszegi - a pécsi zsidóság kicsiny, 250-300 főre tehető létszámán kívül a bölcsességük és visszahúzódásuk is szere­petjátszott 94 , mint ahogy erről Pintér Mihály főbíró is beszámolt: „[...] az e vá­rosbéli zsidóság számos helybeli lakosnak abbeli kívánatát, miképp őket e vá­rosban tűrni nem akarják, kiűzetéseket sürgetve kívánják, megértvén, s a hírla­pokban olvasván, a szállongó hírek után pedig hallván, a 40 családból álló hely­beli zsidók nagyobb része, kik ugyan mindeddig semmi bántalmakkal sem illettet­tek, minden zavargást, s netalántáni megtámadást kikerülendők e városból tá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom