Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)
Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán
f./ E szomorú határozatot követően sajnos már ma az utcán gorombaságokat tapasztaltak. Kérelmükre a városi tanács igyekezett megvédelmezni őket és felhívást intézett érdekükben a lakossághoz, hogy a jegyzőkönyv szavai szerint „[...] a már úgyis önkéntesen elköltöző zsidóság irányában a törvény további rendeletéig legyenek azon békességgel, melyet tőlük jelen pontos percben a nemzet életének a közhaza, úgy törvényes kormányunk parancsszava megkíván. " 8 Arra a tényre, hogy a zsidók eltávolításuk esetén nem tudnák adósságaikat rögtön kifizetni Aidinger Pál tiszti főügyész is felhívta a tanács figyelmét március 27-én, és az ügyben érintett Danitz árvák érdekében óvását nyilvánította ki. 90 Másnap nyomtatott plakátokon maguk a pécsi zsidók is magyar és német nyelvű felhívással fordultak Pécs város lakosságához: „[...] ne engedjétek meg, hogy a szabadság országában, a szabadságért embertársaitok eddig tűrt törvényes jogai áldozatul essenek akkor, midőn a hon újjászületett alkotmánya e tizenkilencedik században nem rabszolgákat, hanem szabad embereket siet teremteni!" 91 Március 29-én a városi tanács a közhangulat megnyugtatására elhatározta, hogy a városban engedelem nélkül tartózkodó zsidókat kiutasítja, „[...] nehogy a törvényes engedelem vagy felsőbb kfegyelmes] kormányszéki határozat mellett e városban lakhatási jogot nyert többi hitsorsosaik miattuk gúnyolást, vagy amitől méltán tarthatni, üldözést szenvedni kéntelenílthessenek. [...]. " Az azonnali eltávolítással a Radenich Imre városkapitányból, Fiala Alajos helyettes tanácsnokból, Pritzlmayer Antal alügyészből, Obadich József szószólóhelyettesből és két választott polgárból álló választmányt bízta meg. 92 A pécsi zsidóellenes mozgalmakat a MOIB március 30-i, április 1-én megérkező utasítása számolta fel. A MOIB a zsidók panaszára elrendelte: 1./ Az állandó választmány igyekezzék meggyőzni mindenkit, hogy a szabadság és egyenlőség eszméje szellemében tartózkodjék a türelmetlen kitörésektől. 2.1 A zsidók vagyon és személybiztonságának veszélyeztetése esetén a nemzetőrséget, sőt végső esetben a sorkatonaságot is bevethetik. Az okozott károkat a támadók kötelesek megtéríteni, azért egész vagyonukkal felelősek. A MOIB rendeletét még az ülés alatt kinyomtatták és közzétették. A rend feletti őrködéssel pedig a városkapitány vezette fenti választmányt bízták meg. 93 Abban, hogy a pécsi zsidóellenes mozgalmak nem váltak olyan erőteljesekké, mint a pozsonyi, pesti, szombathelyi és kőszegi - a pécsi zsidóság kicsiny, 250-300 főre tehető létszámán kívül a bölcsességük és visszahúzódásuk is szerepetjátszott 94 , mint ahogy erről Pintér Mihály főbíró is beszámolt: „[...] az e városbéli zsidóság számos helybeli lakosnak abbeli kívánatát, miképp őket e városban tűrni nem akarják, kiűzetéseket sürgetve kívánják, megértvén, s a hírlapokban olvasván, a szállongó hírek után pedig hallván, a 40 családból álló helybeli zsidók nagyobb része, kik ugyan mindeddig semmi bántalmakkal sem illettettek, minden zavargást, s netalántáni megtámadást kikerülendők e városból tá-
