Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

tálta is. A magyar országgyűlés által törvényesnek soha el nem ismert osztrák papírpénzek nem örvendtek valami nagy népszerűségnek, mégis mindenütt jobbára teljes értékben elfogadták őket. Az ellenszenvet elsősorban a felváltás, ezüstpénzre váltás nehézségei okozták.

52 Az 1848. február 22-24-i a párizsi forradalom közvetlen hatására megingott az osztrák papírpénz árfolyama. A pénzügyi válságot alapvetően két tényező okozta: egyrészt túl sok papírpénz került forgalomba, amely a pénz elértéktelenedéséhez vezetett. Másrészt a tapasztalatlanságból fakadó helytelen pénzkibocsátási politika, ugyanis egyáltalán nem adtak ki papír váltópénzt, a legkisebb értékű pénz az ötforintos volt. Mivel nem állt elegendő kisebb címletű váltópénz rendelkezésre, a nagy értékű papírpénzek felváltása gondot jelentett, amely gátolta a forgalmat és a kereskedelmet.

53 A papírpénz megrendülésének, a pénzügyi zavaroknak törvényszerű és megszokott kísérőjelensége volt, hogy a pénzjegyeket nemes ércpénzre váltották át, és az arany, ezüst ércpénzt pedig kivitték külföldre, mert ott többet adtak érte. Az ezüstpénz hiánya azt jelentette, hogy eltűnt az aprópénz a forgalomból és valósággal megbénította a lakosság mindennapi életét. 1848 tavaszán papírpénzbeváltási pánik tört ki az országban. A lakosság Győrött, Budán, Pozsonyban és másutt is megrohanta a pénzbeváltó helyeket, hogy papírpénzét ezüstpénzre váltsa át. (A legelterjedtebb váltópénz az ezüst húszas volt, amelyből három tett ki egy forintot.) A pénzbeváltási roham hatására a lakosság visszatartotta a birtokában lévő nemes ércpénzt a fizetéseknél. A pénzválság felszámolása egyaránt elemi és közös érdeke volt a Habsburg kormányzatnak és magyar politikusoknak. Ezért igyekeztek a néptömegeket megnyugtatni az Osztrák Nemzeti Bank szilárd pénzügyi állapotáról, nagy mennyiségű ezüstpénz behozatalával biztosítani a papírpénz beváltását, valamint megtiltották a nemesérc külföldre való kivitelét.

54 Az Osztrák Nemzeti Bank első nyilvános számadását éppen a pozsonyi országgyűlés március 3-i felirati javaslatának hatására adta ki március 5-én. A bankkimutatást, amelyet Radenich Imre városkapitány ismertetett a városi tanács ülésén, elég szűk körben - a tanács és a választott község előtt - hirdették ki.

55 A bankjegyek átváltásához pedig a város sürgősen ezüstpénzt kért a helytartótanácstól: „[...] Azon aggasztó hír, mely a bankjegyek értéke csökkenéséről minden felől szárnyalt, mindenkit figyelmessé tévén, akár mivel talán némelyek ezüstpénzöket a jelen állapot megszüntetéséig eltéve azt közrebocsátani nem kívánja, akár pedig az ezüst pengőpénz valóságos szűke miatt, a bankjegyek bőségében városunk lakosait és az egész messze terjedő vidéket olyannyira elrémítette, hogy mindenki csak a bankjegyeit vétel alkalmával ezüstre váltani törekszik, és már minden egyéb hirdetéseink, a kalmárok felszólítása, királyi sópénztárnak főbírónk által a megyei alispánnál lett megkérése mellett, még az ausztriai bank jelen állásának a városi közönség előtt történt hirdetése után is, azon szomorú helyzetben vagyunk miképp kereskedésünk és vásáraink teljes megszűnéséről és oly aggasztó állapottól méltán tartanunk kell, hogy felsőbb kfegyesj kfirályij érkezendő röktöni [sic! segedelem nélkül jövőnk mélyébe s tartós maradásunkba