Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

pécsi régi belvárosi polgárőrség: a belvárosi magyar polgárőrség és a német polgári vadászosztály is betagozódott a nemzetőrségbe. Megtartotta régi tisztikarát, ragaszkodott hagyományaihoz, így a felsőbb tilalmi rendeletek ellenére tovább használta régi díszes egyenruháját.

45 A gyorsan szerveződő nemzetőrség tagjai április 2-án tettek esküt. A magyar nemzeti polgári őrhad ekkor 140, a német polgári vadászok 124 és az új szigeti külvárosi nemzetőrség 105 főből állt.

46 A mintegy 200 fős budai külvárosi nemzetőrség pedig április közepén választotta meg kapitányát.

47 A nemzetőrség spontán szerveződési szakasza ezzel végetért, mert az április 21-i nemzetőrségi összeírási rendelettől kezdve már a kormányrendeletek határozták meg a nemzetőrség sorsát. A sajtószabadság hírére jelentek meg az első pécsi újságok. A városnak eddig ugyanis nem volt újságja. A nyomtatott sajtó óriási változást hozott a város közéletében, hiszen ezáltal mindenkihez eljuthattak a legfrissebb hírek. A magyar szellemű, de német nyelvű - 1848. április 6-a és októbere között megjelenő - Pressfreie Flugblättert a liberálisan gondolkodó Neuwirth Ernő Adolf szerkesztette. A lap később, június 14-étől nevét Fünfkirchner Zeitungra változtatta. Hetenként kétszer, július elsejétől háromszor jutott el az olvasókhoz. A magyar nyelvű társlapját, a Pécsi Tárogatót május 3 l-e és június 1 l-e között adták ki. A helyi sajtó fellendülését jellemzi, hogy egy kifejezetten szórakoztató jellegű lap is feltűnt. A német nyelvű Das Fünfkirchner Bergmandl c. lapot Lichtenstein József adta ki és feltehetően írta is. Mindössze három száma ismeretes.

48 A márciusi 12 pontban meghirdetett sajtószabadságot a gyakorlatban az áprilisi törvények megszigorították. Neuwirth Ernő is kénytelen volt átadni a lapja kiadását Weidinger Adolf pécsi nyomdásznak, mert nem tudta letenni a szükséges pénzbeli biztosítékot.

49 Hillebrand Márton ügyvéd ellen pedig sajtópert indított a város a sajtószabadság szellemében, a városi tanács visszaéléseiről április 10-én írt „Legyen világosság" c. röpirata miatt.

50 Pénzügyi és ellátási nehézségek 1848 tavaszán, nyarán a lakosság mindennapi életét súlyos gondok terhelték, amelyek elégedetlenséget szültek: megingott az osztrák papírpénz árfolyama és hiányzott az ezüst váltópénz, ellátási nehézségek jelentkeztek, úgymint a vágómarha árának emelkedése és hiánya, a só beszerzésének hirtelen megnövekvő terhei. Az osztrák bankjegyek átváltása körüli üzérkedés újabb tápot adott az amúgy is meglévő zsidóellenes mozgalmaknak. A márciusi forradalom és az áprilisi törvények felszínre hozták az egyes társadalmi rétegek közötti ellentéteket.

51 A Habsburg birodalomban 1816 óta az Osztrák Nemzeti Bank pénzjegyei és kevés ércpénz jelentette a kizárólagos fizetési eszközt. (1848. év augusztusában Magyarországon Kossuth Lajos szerint kb. 40-50 millió forint osztrák bankjegy és 10 millió forint ezüstpénz volt forgalomban.) A bank által kibocsátott papírpénzek még nem tekinthetők a mai értelemben bankjegyeknek, kizárólag az arany- és ezüstpénz helyettesítésére szolgáltak, ezért beváltásukat a bank garan-