Keresztury Dezső: Egry brevárium (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága)

2 Badacsonyt Kisfaludy Sándor tette aktuálissá a magyar költészetben s népszerűvé a magyar költészetet kedvelők körében. Azon a nevezetes szüreten, amelyen a legenda szerint Szegedy Rózával összekötötte a szerelem rózsalánca — valójában : az okos számítás -, Somogynak és Zalának urai és asszonyságai gyűltek egybe. Hosszú ideig úgy is tartották, hogy a kiváló bort termő szőlők ott ezeké a megyei notabilitáshoz tartozó uraké és aszszonyságoké. A hegy „szívét", az. igazán jól kezelt s elsőrangú termést adó szőlők nagyobbik részét valóban a somogyi és zalai nagybirtokosok — egyháziak és világiak — birtokolták : a veszprémi püspök, a nagy rendek, az Eszterházyak, Tarányiak, Hertelendyek, Szentkirályiak, Szegedyek, Skublitsok, Békássyak stb. A köznemesség soraiból is a jelesebbek: a Törekyek, a Nagyok, Gaalok, Vajdák és társaik. De már a XVIII. század vége óta feltűnnek ezek között az indigónak, a Mojzer, a Fack, a Leiningen, a Grubanovits s más családok közt olyan polgárok is, mint Sümeg nagy fia, Ramasetter, vagy olyan tapolcai jeles kereskedők, mint a Lesznerek, vagy a Ramasetter szőlő utolsó magántulajdonosai, az Ibosok, akik világhírt szereztek a badacsonyi bornak. S a hegy „szélein", Lábdi és Tomaj felé, de magasán is, az orgonasípok alá települt vagy az északi lejtőt benépesítő köbölkúti, korkováni stb. hegyközségekben ott vol! Bakonyi tvlúzeum 1 17