Keresztury Dezső: Egry brevárium (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága)

tak a kisnemesek, szabad vagy taksás parasztok szőlei is. A hegy lakossága - legalábbis a múlt században s a mi századunk elején — az egész magyar világ társadalmi keresztmetszetét megmutatta volna a figyelmes kutatónak. A hangadók persze hogy a Badacsony szívének birtokosai voltak: ők építették azokat a nagy , ,kastéiyokat' ' is — a nép így nevezte a kimagasló úriházakat —, amelyek hosszú időn át oly jellegzetessé tették a tájat, köztük a dunántúli falusi barokk olyan szép emlékét, mint amilyen a Szegedy Róza-ház. Abban a körben az ősi patina is hozzátartozott a jó modorhoz; a badacsonyi elit egyik tagja például majorsági épületeiről leszedetett mohos cseréppel fedette be udvarházstílusban újjáépített villáját a hegy egyik kiemelkedő domborulatán. S ilyen nádfedeles -vidékies-magyaros stílusban alakította ki a maga majorságát Lábdiban Herczeg Ferenc. E házak, szőlők tulajdonosai között igen sok jeles gazda kiváló kísérletező, fajta-honosító és nemesítő bortermelők sora —, sok kitűnő hazafi - például két halálraítélt 48-as honvédtábornok -, nem egy igazán művelt emberfő akadt, de nem egy jellegzetes képviselője a századforduló „fenn az ernyő nincsen kas" dzsentri világának is. S akadtak különcök is szép számmal; annak, aki összegyűjtené őket, megrendítő példatárát nyújthatnák a rossz körülmények közt elferdült tehetségek az „úri Turi Danik" vagy a holdkórossá vadult tehetségek, dunántúli tenyészetének. Belőlem is válhatott volna valami ilyesmi; afféle „fekete bárány" voltam; egész rokonságomat felkavarta a hír, hogy tanár, esetleg tudós, vagy - ne adj Isten! — író akarok lenni. Kisfaludy Sándor régen írt, s első verseit álnéven adta ki. Berzsenyi sokáig rejtegette költeményeit! Amolyan vadócnak, „különöskének" tartottak engem is. Nem egyszer okoztam meglepetést azzal, hogy könyvfaló bagoly létemre táncolni is tudok, ha szükséges. Ezt csak azért kell elmondanom, hogy személyi hitellel szólhassak az Egry életét és pályáját Badacsony felől befolyásoló társadalmi erőkről: ismerős, de mégis idegen voltam abban a hangadó társadalomban, s így is kerültem a magányos művész tisztelői s barátai közé.