S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

ták, hogy a szenteltvíztartó soha nem száradhat ki. Amikor az új vizet beletöltötték, akkor az anya körbehintette a gyermekeket, valamint a szoba sarkait is. Vallásossabb családokban a gyermekek homlokára minden este szenteltvízzel keresztet rajzolt édesanyjuk. Az alvó gyermekeket is meghintették vele. Sőt, utazás előtt ugyancsak szenteltvízzel tettek keresztet a homlokukra. Vöröstón, ha valakinek fájt a feje, akkor szenteltvízbe 3 db parazsat tettek az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, amelyek, ha lesüllyedtek, rontásra gyanakodtak. Ilyenkor a Szentháromság nevében megmosták a homlokát. Hittek abban, hogy az elűzi a gonoszt, a betegséget okozó ártó erőket. Kemenesszentpéteren azért rajzoltak szenteltvízzel keresztet a gyermekek homlokára, hogy a boszorkány meg ne rontsa őket. A házból az ördögöt, a gonosz lelket ugyancsak szentelvízzel űzték ki. A szenteltvíznek tehát nemcsak védő erőt, hanem gonoszűző, bajelhárító erőt is tulajdonítottak. Magyarpolányban, aki a családból utolsónak feküdt le este, az szenteltvízzel meghintette a szobát a következőket mondva: „Áldjon meg benneteket és őrizzen meg a mindenható Isten. Az Atya, a Fiú, a Szentíélek nevében. Amen." Ugyanúgy tettek, ahogy azt a templomban látták, hallották. Pulán is minden este, lefekvéskor szentelt vízzel rajzoltak keresztet magukra. Az utolsónak lefekvő anya a szobát meghintve mindig hozzátette: „Hilf Gott Vater, hilf Gott Sohn, hilf Gott heiliger Geist! Amen." („Segits Atyaisten, segíts Fiúisten, segíts Szentíélek Isten! Amen.") Sok helyen (Paloznak, Csopak, Berhida) az új házba való beköltözéskor annak sarkait is szenteltvízzel hintették meg. Egyes helyeken azonban ilyenkor a lelkipásztorral áldatták meg az új hajlékot. Szentgálon, ha nagybeteg volt a háznál és papot hivattak hozzá, akkor egy asztalt fehér terítővel letakartak, amire kenyeret, sót, feszületet, egy pohárban szenteltvizet tettek, bele három összekötött rozsszálat. Amikor egy háznál halott volt, széket állítottak, rá égő gyertyát, mellé egy pohár szenteltvizet három összekötözött rozsszállal (Csopakon egy buxusággal, Városlődön örökzöldből készített csokorral, Pulán pedig a halottas ágy szalmazsákjából kihúzott három rozsszállal)). Akik ilyenkor a halottas házat felkeresték, a ravatal mellett térdenállva imádkoztak az elhunyt lelki üdvéért, majd keresztalakban háromszor meghintették az elhunytat. Szentgálon az orrát, mellét és a lábait hintették meg keresztalakban szenteltvízzel. Magyarpolányban a nyitott sírba is örökzölddel szenteltvizet hintettek, háromszor, keresztalakban, majd a puspángágat, amit erre használtak, a sírba dobták.Tótvázsonyban a halott mellett égő gyertya vagy olajmécses és egy pohárban 8 szál összekötött búzakalásszal szenteltvíz volt. Amikor valaki bement megnézni, letérdelt, elmondott egy „Miatyánkot", majd meghintette a szenteltvízzel a ravatalon fekvőt. A szenteltvizet a búzakalászokkal együtt temetés előtt beleöntötték a koporsóba. Ugyanezt tették Pulán is. A beteg állatokat is szenteltvízzel szok-