S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

seprőnek öltöztek fel, feladatuk a nézősereg szórakoztatása volt. A falun végigmenve, a menet a kocsmába (felépülte után pedig a Népházba) érkezett, ahol kezdetét vette a bál. Az egyik kocsin hordót és feldíszített szőlőkoronát vittek, amit itt elárvereztek, s a pénzt közös célokra használták fel. Gyulafirátóton a legények lovas kocsival mentek el a lányokért és a menet elindulási helyére a kocsmához vitték őket. Amikor mindenki együtt volt, a kisbíró kihirdette a mulatság kezdetét, mire megszólalt a zene és a menet elindult. Elől ment lóháton két magyar ruhás legény, majd a magyar ruhába öltözött lányok, utánuk a szőlőkoronát vivő legények. Mellettük haladtak ostorral durrogtatva a szőlőcsőszök, akik mögött a kereplős zárta a sort. Ezután következett hintón a bíró, bíróné és bírólány, majd a zenészek a kisbíróval, végül egy csapra ütött boroshordó, a menet végén pedig a cigánykordé. Utóbbi jellegzetes rátóti készítmény volt. A kocsi fölé félkörben meghajlított zöld ágakból sátrat emeltek, amit krepp papírral, szalagokkal kicifráztak. A menet végigjárta a falut, de az útkereszteződéseknél megálltak, ahol a kisbíró kidobolta a „szüret híreit". A kocsmában ért véget a felvonulás, ahova zeneszóval ment be a bíró és a bíróné, s kezdetét vette a bál. Előzőleg a legények feldíszítették a termet, zsinórokra szőlőfürtöket kötöztek fel, amit azután igyekeztek megdézsmálni, de a csőszök ügyeltek rájuk és a bíró megbírságolta őket. Éjfélkor elárverezték a szőlőkoronát. Ezt ugyancsak a legények készítették: harangszenűen kiképzett fűzfavázra szőlőleveleket, szőlőfürtöket, muskátlit erősítettek és szalagokkal ékesítették, tetején nemzeti színű masnival. A felső részén lévő nyílásba szalagokkal befont rudat tettek, amit vállára véve két magyar ruhás lány vitt a helyszínre. Gyulafirátóton a legutóbbi esztendőig megtartották a szüreti mulatságot, de ma már a kultúrházban, ahol a szőlőkoronát tombolán sorsolják ki.

í52 Rátóton éjfélig mindenki a jelmezét viselte, utána átöltözött és folytatódott a tánc. Szentkirályszabadján is újraélesztették a szüreti mulatságot, amelyet még az 1990-es években megtartottak. Kemenesszentpéteren az első legények szervezték a mulatságot. Mindig a kocsma előtt gyülekeztek a résztvevők vasárnap délután. Az első lovas karikás ostorral durrogtatva vezette a menetet, utána a magyar ruhások következtek, majd külön kocsin a szőlőkoszorú és az esti mulatságot hirdető kisbíró. Őt a menyasszony és vőlegény, valamint a bíró, bíróné követte, a menetet pedig a cigányok zárták. Szintén bállal fejeződött be a mulatság. Ugodon a szüreti felvonulás élén egy lovas legény haladt, majd két, vi-