S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

ragokkal feldíszített kocsin 8-8 magyar ruhás lány. Utánuk két csősz vitte rúdon a szőlőkoronát, akiket teknőbe kötözött babával egy cigányasszony követett, valamint egy-egy lavór korommal két kéményseprő. Ezután a kisbíró, aki dobolva tette közhírré az esti mulatságot. Utánuk ment a bíró és bíróné hintója, majd egy szekér csapra ütött hordóval, poharakkal, amelyről a „palaténusz" mindenkit megkínált, de semmit nem adott. Délután 2 óra körül indult el a menet, végigjárták a falut, a bámészkodókat a kéményseprők alaposan bekormozták, sőt még a nyitott ablakokon is beugráltak, s akit elkaphattak, korommal jól bekenték. Énekeltek, tréfálkoztak, a velük lévő cigányzenekar muzsikált. A felvonulás este, a kocsmánál ért véget. Itt a báltermet szőlővel, almával, körtével díszítették fel, amire a csőszlányok vigyáztak, megbírságolva a tolvajokat. Éjfélkor elárverezték a szőlőkoronát és folytatták a táncot."

3 Ugodon az 1980-as években még tartottak szüreti mulatságot. A jásdiak Szápárra jártak el szüretelni. Amikor a munkát befejezték, az aratókoszorúhoz hasonlóan, szőlőkoronát adtak a gazdának. Drótvázra szőlőfürtöket erősítettek, közéjük mezei virágokat tettek és nemzeti színű szalaggal befonták. A szüreti mulatságot az 1920-as évek második felétől Jásdon tartottak. A felvonulás főszereplője a sintér volt, aki minden alkalommal, amikor a menet megállt, valami tréfás szöveggel szórakoztatta a hallhatóságot. A menet tagjai voltak a cigányoknak öltözött nagylányok, akik a muzsikusokkal ültek egy szekéren és énekeltek. A szekér mellett is cigánynak öltözött alakoskodók haladtak, akik baromfit próbáltak összelopkodni. A felvonulás a kocsmánál ért véget, ahol a legények szervezésében táncos mulatság volt.

35

' Úrkúton a szüreti felvonulást a bírót és bírónét vivő hintó vezette, akiket cigányoknak öltözött alakoskodók követtek. A mulatság bállal fejeződött be. Az 1920-as években még Pápán is volt szüreti felvonulás, amit a legényegylet tagjai szerveztek és amely igazi látványosság volt a városban. Elöl ment a lovas bandérium, majd egy kocsival magyar ruhában a lányok. Itt ült egy ördögnek öltözött legény. Utánuk ment az úrközben is kártyát vető cigányasszony, a drótostót, a betyár, a bohóc, a gyermekkocsit toló esernyős pár. A bíró és bíróné hintón vettek részt a menetben, zeneszó kísérte őket. A Szent Ilona (majd Kardos) utcától indultak, a Korona utcán, Fapiacon, Batthyány utcán mentek végig, a Csóka vendéglőnél megfordultak, majd a Hosszú utcán, Fő téren át visszamentek a Legényegyletbe, ahol megkezdődött a bál.

355 Szegényesebben, töredékes formában, de a térség csaknem minden településén megtartották a szüreti mulatságot, amelynek szereplői több-ke-