S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

Június 8-hoz, Medárd napjához (aki a VI. sz.-ban élt) térségünkben ugyanúgy, mint szerte a magyar nyelvterületen és Európában, időjárási regulák fűződnek a mai napig. Ilyenkor ha esik, akkor még 40 napig esni fog, vagyis hosszú, esős időszak várható, viszont ha nem esik, akkor ugyanilyen hosszú szárazságra lehet számítani. Tehát vagy a szőlő és a gyümölcs, vagy a széna s a búza sínyli meg. Csopakon Medárd, Eszter (május 24.) és Margit (június 10.) napjait „mérges napoknak" mondták, mert valami kedvezőtlen időjárási esemény veszélyeztethette a termést. Margitot „haragos Margitnak", „hugyos Margitnak" is nevezték, mert gyakran hozott vihart, erős esőt. Városlődön úgy tudták, hogy a Margit-napi esőtől megkukacosodik a dió. Június 13-a a legnépszerűbb ferences szentnek, a XII-XIII. sz.-ban élt Páduai Szent Antalnak napja, akit az elveszett ügyek és elveszett tárgyak, a reménytelen esetek patrónusának tartanak, akihez közbenjárását kérve nemcsak a katolikusok, hanem a reformátusok is szívesen fordultak, s fordulnak. Volt olyan eset, hogy a református atyafi, akit megsegített, katolikus szomszédjával küldte el a perselyébe szánt pénzösszeget. Az Egyház legfőbb alamizsnása. A gyermek Jézust karján tartó ábrázolása, amelynek látomása szolgált alapul, képként vagy szoborként még ma is nagyon sok helyen megtalálható. Tisztelete a XVII. sz.-ban lett általánossá, nemcsak Európában, hanem a magyar nyelvterületen is.

327 Az elveszett tárgyak nyomra vezetéséért Magyarpolányban egy Miatyánkot imádkoztak Szent Antalhoz, hozzátéve: „Szent Antal segítsd megkeresni, hogy megtaláljam! Ha legközelebb megyek a templomba, megadom." Az egyik adatszolgáltató pontosan megfogalmazta a teendőket: „Le kell ülni, imádkozni és közben gondolkodni. Utána az ember körbemegy, megtalálja. Lehet, hogy nem mindjárt, hanem eltelik egy kis idő, de megtalálja, ígérni is kell neki, ha meglesz, a perselybe el kell vinni a pénzt." Külsővaton még a két világháború között Szent Antal napján liliomszentelés volt. A szentelt liliomot a gyermekek kapták meg. Sümegen a XIX. sz. elejétől szenteltek liliomot ezen a napon. Ilyenkor Szent Antal oltárát is liliommal díszítették fel. Az asszonyok és a lányok liliommal kezükben vettek részt a misén. Az ilyenkor megáldott liliomot hatásos szentelményként kezelték.

328 Városlődnek, valamint Kolontárnak Szent Antal napja is fogadott ünnepe volt. A nyári napéjegyenlőség vagy napforduló időpontja, június 24-e Keresztelő Szent János vagy Szent Iván ünnepe. Éppen a napforduló adta meg ennek jelentőségét, olyan szokásokat gyűjtve a nap köré, amelyek az évnegyedkezdet idejének gonoszűző, mágikus cselekményekkel gazdagon átszőtt szokáskincséhez tartoznak. Egész Európában tűz gyújtásával ünne-