S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

„Cifra ómárium kulcsa, haj liliom, Ez a legény jaj, de furcsa, haj liliom. Haja, haj liliom, akár a cimbaliom. Nappal a lányt kicsúfolja, haj liliom, Este öleli, csókolja, haj liliom. Haja, haj liliom, akár a cimbaliom. " Békefi Antal Borzaváron találta meg a zöldágjárást ugyanúgy játékfüzérrel kombinálva, mint Kékkúton. Viszont a központi éneke csupán két sor: „Szállj elő zöld ág, zöld levelecske. Jöjj el, jöjj el bokrostól, bokron maradjon. "

244 A Káli-medence falvaiban az 1900-as évek első harmadában húsvét hétfőn hajnalban a lányok végigmenve a falun, a következő dalt énekelték el, bekéretőzve a házakba: „Ma van húsvét napja, másod éjszakája, jól tudjátok. Kinek első napján, Jézus feltámadott békességben. Még a madarak is hangicsálnak, ők is vigadoznak. Adjon Isten jókat, koronázzon sokat az egekben. Végre az egekbe, vigye föl a mennyekbe dicsőségbe. "

245 Ismeretes, hogy a XVIII. sz.-ban a gyermekek, főként kisdiákok húsvétkor is kántálni mentek, s az érte kapott pénzadomány jövedelmet jelentett számukra. A három „sátoros" ünnepen (Karácsony, Húsvét, Pünkösd) tartott gyűjtés a partikularista diákokat illette. Feltehető, hogy a fenti ének egy ilyen kántálás verse, amelynek egy hosszabb változatát Molnár Ambrus Gergelyiugornyáról közölte.

246 Református közösségekbe mind Karácsonykor, mind Húsvétkor, mind Pünkösdkor a Pápai Református Kollégium (amíg azt a XVIII. sz.-ban ötven esztendeig betiltották, addig a losonci, a sárospataki és a debreceni kollégiumok) elküldte ünnepi követét, a legátust, aki ilyenkor mind a Teológia, mind a maga számára pénzadományokat gyűjtött, amely kiegészítő jövedelmet jelentett a tanuláshoz. Vele ment egy alsóbb gimnáziumi osztályba járó tanuló