S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

A karácsonyi ünnepkör Advent A karácsony napját megelőző négyhetes böjti időszak az advent (úrjövet, szent idő, várakozás), az egyik egyházi esztendő vége és a másik kezdete, Jézus Krisztus bevonulása a liturgikus esztendőbe.

9 Ez az előkészületi idő a IV sz. óta ismeretes, kibontakozása pedig az V sz.-hoz köthető, a húsvét előtti nagyböjt adta hozzá a mintát.

10 Az időszak a karácsony örömünnepéhez lelki és testi felkészülésre szolgált. III. Ince pápa (1198-1216) szerint a négy hét Krisztus négyféle eljövetelének jelképe, amikor megjelenik: I. a test felhőjében II. a kegyelem harmatában III. a halál tusájában IV az utolsó ítélet tüzében. Az adventi időszak lelki felkészülését segítették a hajnali misék vagy roraták, amelyek a készülődésnek, a várakozásnak bensőséges hangulatot adtak. Padányi Bíró Márton (1742-1760 mint a Veszprémi Egyházmegye püspöke) ezekre a napokra az angyali üdvözlet és Szűz Mária tiszteletére hirdette meg a napfelkelte előtti un, aranyos miséket.

11 A XX. sz. első felében még gyakori volt, hogy nemcsak a családtagok, hanem a szomszédok is ébresztgették ilyenkor egymást és kezükben lámpásokkal igyekeztek a templomba. Volt, aki égő gyertyát tett a lámpa dobozába, s ezek az imbolygó fények jelezték a templomba vezető utat. Csopakon, ahol az 1940-es évekig sem temploma, sem kápolnája nem volt a római katolikusoknak, adventben Paloznakra gyalog jártak át roratéra a legbuzgóbbak. A kápolna megépítése után hetente kétszer már itt tartották a hajnali misét az adventi időben. A balatonfürediek templom híján Paloznakra, Arácsra, majd a fürdőtelepi kápolnába mentek roratéra. A két világháború közötti időben Pulára Vigántpetendről ment gyalogosan a plébános megtartani az első rorátét advent első vasárnapját követő hétfőn. Szolgálatáért kendert kapott, ezért a misét „kender mise" (Hanif Mess) névvel illették. Ezt követően minden köznapon reggel hat órakor egészen karácsonyig a kántor litániát tartott, amit „rorate litániának" mondtak.

12 Elmondható, hogy az egész térségben a vizsgált időszakban még általános volt a roratékon való részvétel, döntően az asszonyok, lányok részéről. A férfiak már kevésbé mentek rendszeresen a hajnali misékre, különösen az I. világháborút követő időszaktól kezdve.