Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)

1809 és Pápa - MEZEI ZSOLT: „Szabadrablás" A francia katonaság kártételei Pápán és környékén 1809-ben

MEZEI ZSOLT „SZABADRABLÁS" A FRANCIA KATONASÁG KÁRTÉTELEI PÁPÁN ÉS KÖRNYÉKÉN 1809-BEN Néhány évvel ezelőtt az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának katalógusát lapozgatva megragadta a figyelmemet egy forrás (jelzete: OSzK Fol. Hung. 35.), mely a következő címet viselte: „Följegyzések a francia katonaság által Pápán okozott károkról. " A forrás több kéz által írott, autográf kéziratok kolligátuma, mely egységes lapszámozással mintegy 89 fóliót tesz ki. Az összeírást 1809 júliusától a városi Állandó Deputáció (bizottság) hajtotta végre. Helytörténeti jelentősége mellett társadalomtörténeti szempontból sem elhanyagolható mindaz, ami e forrás vizsgálata során a kutató elé tárul. Fontos az is, hogy a pápai helytörténeti irodalom az 1809-es francia betöréssel kapcsolatos ehhez hasonló, ezt megközelítő terjedelmű eredeti forrást nem ismer. Előadásomban tehát - miután néhány mondatban vázolom a város helyzetét a 19. század elején - ennek alapján mutatom be mindazokat a körülményeket és eseményeket, amelyek „a francia katonaság pusztításai", „a pápai polgárság kirablása" címén ismertek a történészek és a városlakók előtt. Pápa a 18. század folyamán nagy lendülettel fejlődött, s ez a fejlődés a 19. század első harmadában is tartott. A fejlődést meghatározó tényezők azonban mások: míg a 18. században elsősorban a földesúr volt az, aki a fejlődésnek irányt szabott, addig a 19. században ez a szerep jelentősen visszaszorul, s a város saját földrajzi és egyéb előnyeinek felismeréséből önmaga fejlődik tovább. A város önállósodik, kiemelkedik a földesúr gyámsága alól. Ez közvetlenül is kifejezésre jut az ipar, a céhes iparosság átalakulásában. Ezzel együtt a város kereskedelme is fellendül, mert már nemcsak a környékre, hanem a szomszédos megyékre is kiterjeszti befolyását. Élénkül a közlekedés, erősödnek a kapcsolatok. A város népessége jelentősen gyarapszik: míg 1782-ben mintegy 8000 fő lakik a három városrészben, 1830-ra ez a szám már meghaladja a 13 ezret. Hogy a városlakók 1809-ben tisztes jólétben, fejlődő településen éltek, az forrásunk, az összeírás adataiból egyértelműen következtethető. ' A címlapon: „Recensio spoliorum, damnarum et hostilitatum qua; ab exercitu Gallico per Hungáriám in Oppido Papa patratae sunt ex authenticis Documentis, Anni 1809 ostensa; pro illustranda História Belli Gallici".