Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)

Az 1809-es hadjárat Magyarországon - CSIKÁNY TAMÁS: A francia és az osztrák tüzérség alkalmazása az 1809. évi magyarországi hadjárat során

csupán egy, más adatok szerint fél lovasüteget kapott. Mivel a harcrend jobbról Györ városára támaszkodott, Jenő alkirálynak nem is igen maradt más választása, mint a felkelők elleni megkerülő manőver, ha nem akart frontálisan a megerősített közép ellen támadni. A feladatot Montbrun tábornok kapta, akinek két hadosztály és egy dandár állt a rendelkezésére. Mivel a hadrend szerint egy hadosztályba tizenkét löveg tartozott, huszonnégy löveg kezdte lőni a szembenálló nemesi lovasságot. A tüzérségi tűzhöz nem szokott katonák és különösen a lovak az erős ágyúzást rendkívül nehezen viselték. A lovasok dolgát tovább nehezítette a megfelelő nyergek, szerszámok hiánya. Sokan lóról szállva, kötőféken tartva igyekeztek helyben maradni. Mindez olyan zavart okozott, hogy ezután már az egyik legkiválóbb parancsnok, Mecséry Dániel altábornagy sem tudott megfelelően manőverezni a csapataival. Ezután a katasztrófa már szinte elkerülhetetlen volt. Huszonnégy löveggel szemben a legfeljebb hatlöveges lovasütegnek nem lehetett esélye. Mindenesetre János főherceg sem hibáztatható igazán a gyenge tüzérségi fedezet miatt, hisz amivel rendelkezett, azt jórészt a közép megerősítésére, illetve tartalékba helyezte el. A győri csata eldöntése tehát jórészt a francia tüzérségre hárult, amely magas szintű vezetéssel és a másik két fegyvernem hathatós közreműködésével a feladatának megfelelt. A magyarországi hadszíntéren zajlott eseményeknek, így a pápai ütközetnek is fő szereplője a lovasság volt. Ennek megfelelően a tüzérség vonatkozásában is a lovagló, illetve a lovasütegek kerültek előtértbe.

6 Támogatásuk nélkül komoly és tartós eredményre aligha számíthatott a műveleteket irányító parancsnok. Természetesen igaz ez. a tüzérség alkalmazására vonatkozóan általában is. A napóleoni háborúkban kialakult alkalmazási elvek máig hatóak. Irodalom BODNÁR BODNÁR István: A győri csata 1809. június 14. Budapest, 1897. CSIKÁNY CSIKÁNY Tamás: Honvédtüzérség az 1848-49-es szabadságharcban. Budapest, 2000. DOLLECZEK DOLLECZEK, Anton: Geschichte der österreichischen Artillerie. Olmütz, 1844. HOLLINS HOLLINS, David: Austrian Napoleonic Artillery 1792-1815. Oxford, 2003. (Osprey Publishing New Vanguard 72) MÜLLER MÜLLER: Die Entwicklung der Feld-Artilterie. Berlin, 1873. ORTENBURG ORTENBURG, Georg: Waffe und Waffengebrauch im Zeitalter der Revolutionskriege. Koblez, 1988. WISE WISE, Terence: Artillery Equipments of the Napoleonic War. London, 1979. 6 Lásd Ferdi Irmfried Wöber és John H. Gill előadásait (a szerk.).