Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)
1809 és Pápa - HUDI JÓZSEF: Közigazgatás és honvédelem 1809-ben
tartoztak. A kisebb deputáció külön biztosokat (comissarii) bíztak meg a kenyér, bor, zab, fa beszerzésére és két szállásmestert a katonaság elszállásolásának megszervezesere. A Pápán júniusban-júliusban ideiglenesen működő, magyar, osztrák és francia katonákat befogadó 5 katonai kórház, valamint a gyógyszertár igazgatását a veszprémi központi deputáció Zsoldos János orvosdoktorra bízta, aki a legnagyobb lelkiismeretességgel látta el feladatát. Segédeivel június végén a pápai és devecseri járásban lévő betegeket is felkereste és gondoskodott gyógyításukról. A járványok megelőzése érdekében a katonai kórházakban állandó betegápolókat alkalmazott. Érdemeit I. Ferenc 1810-ben írásbeli dicsérettel, 181 l-ben arany medállal ismerte el. 26 A pápai deputációnak kellett gondoskodnia a közbiztonság fenntartásáról, a polgárok vagyonának védelméről. A soron lévő rablások, fosztogatások, önkényeskedések megakadályozására a központi bizottság június 19-én gróf Eszterházy Imrét és Horváth János kanonokát bízta meg azzal, hogy a francia olasz alkirálynál kérjen védelmet. 27 Ezt követően mérséklődtek az atrocitások. A kaotikus állapotok azután szűntek meg, hogy a francia sereg javarésze június 22-én elhagyta a várost és Győr felé vonult. Győr bevétele (június 24.) után csak a nem szállítható betegek maradtak Pápán. A megszállás kárainak a nagyságáról csak akkor alkothattak fogalmat a város és megye vezetői, amikor augusztus-december között a részletes felmérés elkészült. 28 Mivel az újabb hadmozdulatok a cseszneki járást érintették, a veszprémi központi bizottság június 24-én Rédén egy újabb Permanens Deputáció! állított fel, amely a rédei Eszterházy kastélyban tartotta üléseit. A deputáció elnöki tisztének ellátására gr. Eszterházy Imrét kérték fel; a tagok itt is a járási tisztségviselőkből és a vidék birtokosaiból álltak. Ányos István nagyesztergári birtokos, Bésán István gici földbirtokos, idősebb Hunkár Mihály szolgagyőri birtokos, ifjabb Hunkár Mihály járási szolgabíró, Stehenits László kerékteleki birtokos, táblabíró; Szabadhegyi János szolgabíró, nagydémi birtokos személyileg is érdekeltek voltak a vidék védelmében. A bizottság mellé rendelt comissariusok (Duchon Imre, Jezernitzky Imre és Jezernitzky István) a katonaság ellátásáról gondoskodtak. 29 A „Rhédei Állandó Deputátio" éppúgy ki volt szolgáltatva a katonaság önkényének, mint a pápai. Ezt bizonyítja, hogy október 11-én azt jelentették a központi bizottságnak, hogy a községekben a franciák számára összeszedett naturálékat egy császári-királyi előőrs erőszakosan elvette és elvitte. 30 A Veszprém Vármegyei Állandó Deputáció és az általa létrehozott albizottságok működése hivatalosan 1810. január 4-én szűnt meg, amikor többek közt arról döntöttek, "ZSOLDOS 1817. 54-55. 26 ZSOLDOS 1817. 63., 70-71. 27 VeML IV. 1. a. Veszprém Vármegye Állandó Deputációjának jegyzőkönyvei, 1809. június 19. No. 100. 28 OSZK Fol. Hung. 35. A magyar nyelvű összeírások a Felső- és Alsóváros, valamint a külterületi lakott helyek kárait tartalmazzák. Ezek taglalását lásd Mezei Zsolt írásában! 29 VeML ÍV. 1. a. Veszprém Vármegye Állandó Deputációjának jegyzőkönyvei, 1809. június 24. No. 126. J0 VeML TV. 1. a. Veszprém Vármegye Állandó Deputációjának jegyzökönyvei, 1809. október 11. No. 718. Másik példa: a cseszneki járás központi fekvésű mezővárosában, Zircen a franciák két alkalommal rekviráltak, a zirci apát csak 4 arany burnótszelencével válthatta meg szabadságát. Vö. HORVÁTH 1930. 237.
