Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)
LÁSZLÓ PÉTER: Pápa és az Esterházy-család
LÁSZLÓ PÉTER PÁPA ÉS AZ ESTERHÁZY-CSALÁD Pápa város életében közel 350 éven át döntő és meghatározó szerepet játszott az Esterházy család, az ország egyik leggazdagabb, s politikailag is egyik legbefolyásosabb családja, amelynek birtokai főként az ország nyugati és északi részén több megyére terjedtek ki. Ahhoz az új arisztokráciához tartozott, amely kis- vagy középnemesi sorból emelkedett ki, s a történelmi helyzetet kihasználva, a török elleni harcok során, vagy az uralkodónak tett szolgálatai fejében mind nagyobb vagyonra és befolyásra tett szert. A család vagyonának és hatalmának megalapozója Esterházy Miklós, aki egy inkább szegény, mint vagyonos Pozsony megyei kisnemesi családból származott, amelynek ősi fészke Galánta volt. Esterházy Miklós, aki a császártól grófi rangot kapott, s 1625-ben már Magyarország nádora lett, tehetségének, rendkívüli szervező képességének és szerencsés házasságainak köszönhetően jelenetős vagyonra tett szert. Mágóchy Ferenc özvegyével, Dersffy Orsolyával 1612-ben kötött első házassága révén az akkori Magyarország egyik legjelentősebb várának, Munkácsnak és a hozzátartozó uradalomnak birtokába jutott. Amikor a várat Bethlen Gábor elfoglalta, az uralkodó Esterházy Miklóst Munkácsért cserébe a nyugat-magyarországi Fraknó várával kárpótolta, amely ettől kezdve a család központjának számított, s a család tagjai nemesi előnevükbe a galántai mellett felvették a Fraknó örökös ura címet is. Pápa várát és váruradalmát gróf Esterházy Miklós, mint második feleségének, Nyáry Krisztinának részbeni örökségét szerezte meg. A fiatal, akkor mindössze 17 éves, de már özvegy Nyáry Krisztinával 1624-ben kötött házasságot. Nyáry Krisztinának első férjétől, Thurzó Imrétől két leány gyermeke született, így nem csupán a hatalmas Nyáry, de a Thurzó birtokok várományosa is volt. Miután Gróf Esterházy Miklós és Nyáry Krisztina legidősebb közös fia, László 1652-ben a török ellen vívott vezekényi csatában elesett, a hatalmas vagyon a másodszülött, akkor mindössze 18 éves Pálra szállt, aki azt nem csupán megőrizte, de jelentős birtokokkal még tovább gyarapította. Esterházy Pál apjához hasonlóan nagy formátumú egyéniség volt, s ugyancsak a nádorságig emelkedett, s először csak saját személyére, majd utódaira is kiterjesztve az uralkodótól hercegi rangot kapott. Bár Esterházy Pálnak az volt az elve, hogy a családi vagyont egyben kell tartani, s örökégként a legidősebb fiúnak biztosítani, mivel még a leggazdagabb családok tönkremenetelét is jelentheti, ha a nagyszámú gyermekek között azt felosztják, mégis,
