László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély
rajzán keresztül mutatom be - kronologikus sorrendben -, mert az épület sorsa szorosan összefügg a mindenkori tulajdonos életmódjával, gazdasági, társadalmi helyzetével. VII. Esterházy Miklós nádor /. Esterházy Miklós élete Esterházy Miklóst atyja a jezsuiták nagyszombati főiskoláján kezdte taníttatni. Miklós 16 évesen katolikus hitre tért, amiért aztán Esterházy Ferenc nem csupán a hazamenetelt tiltotta meg fia számára, de halálos ágyán még örökségéből is kitagadta őt 49 . Esterházy Miklós nagybátyjánál, korának egyik legkiválóbb államférfiánál, Illésházy Istvánnál keresett menedéket. A vallásszabadságot adó bécsi béke megteremtője: Illésházy, mint rokon és protestáns egyaránt azon volt, hogy visszatérítse elhagyott egyházába Miklóst, s ennek fejében örökösévé akarta őt tenni.(A térítés azonban nem járt sikerrel.) Esterházy Miklós házasságai révén jutott óriási vagyonhoz. Első felesége Dersffy Orsolya volt 50 (1612-1618-ig, az asszony haláláig), s e házassággal egy igen előkelő családba került Esterházy Miklós. Orsolya apja, Dersffy Ferenc a királyi tanács tagja volt és megyei főispán, de ősei közül a XV. század eleje óta kerültek ki fontos méltóságok. Családja szinte az egész királyi Magyarországra kiterjedő birtokkomplexummal rendelkezett. Orsolya két fontos uradalmat örökölt: Sopron megyében a lánzsérit, K-en pedig Munkácsot, s ezen utóbbira Esterházy Miklós hamarosan be is jelentette az igényét.(Még az esküvő előtt beiktatták Munkács birtokába, s bár 1622-ben II. Ferdinánd Bethlen Gábornak adta az uradalmat, Miklós helyette nyugaton jelentős kárpótlást nyert: a Lánzsérral szomszédos Fraknó és Kismarton birtokosa lett.) 1624 nyarán (első felesége halála után hat évvel) vette feleségül Esterházy Miklós Nyári Krisztinát. 11 E házasságból 9 gyermekük született, az első az esküvőt követő esztendőben, az utolsó az apa 59 esztendős korában. (A kilenc gyermekből azonban három korán meg is halt.) Esterházy Miklós e házassága valamint birtokügyletei révén újabb birtokokat szerzett, s halálakor Fraknó, Kismarton, Semte, Regéc és Lánzsér volt a család kezén. (Főleg ezen utóbbi volt Esterházy Miklós tartózkodási helye.) Zálogban viszont 8 másik uradalma volt, köztük olyanok, mint Pápa, vagy a Trencsén megyei Biccse, amelyek maguk is jókora vagyont jelentettek. 3 " Esterházy birtokpolitikájára jellemző volt ugyanis, hogy a kétes jogon hozzá került uradalmakat elzálogosította, és az így nyert készpénzzel saját tulajdonként bánhatott. 4< \ Ebben a korban még nem volt divat katolizálni. Az ország lakosságának kb. 80%-a volt protestáns, és az előkelő családok között is alig volt katolikus. Az áttérések nagy hulláma csak az 1620-as években indultak meg. 50 . Péter 1985. 41. o. 51 . Péter 1985. 17. o. "Galántai 1863.9.0.
