László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély
2. A nádor birtokpolitikája, építkezései Esterházy másik nagy luxusa az építkezés volt. Az elszámolásokat sajnos nem ismerjük, de a végeredmény sejteti a ráfordítások arányait. A legcsodálatosabb valamennyi Esterházy Miklós költségén emelt épület közül a nagyszombati, Keresztelő Szt. János tiszteletére épített jezsuita templom. (A római il Gesu mintájára készült, és itáliai építőművészek: Pietro és Antonio Spazzo készítették.) Ez az első barokk stílusú templom Magyarországon. Esterházy Miklós legnagyobb világi építészeti alkotása pedig a Fraknói vár, a meredek hegy tetejére épített négy sarokbástyás, impozáns erődítmény. Esterházy Miklós szerette a pompát. Kék egyenruhába öltözött hajdúkból tartott maga mellett testörségszerü hadsereget. A lakásait szőnyegekkel, falikárpitokkal, képekkel valamint szőrmékkel díszítette. Az egyik (Fraknón található) falikárpit a bibliai Noé történetét ábrázolja, míg egy másik a görög mitológiából vette a tárgyát: Actaeon és Diana képe van rajta. 3 ' 1 E két főmű mellett Esterházy építtetett még másutt is egyházi és világi céllal egyaránt, a meglévő épületeket pedig állandóan tataroztatta, javíttatta, nehogy az elhanyagolásból többlet kiadások származzanak. A gazdálkodást is körültekintően szervezte meg, s feltűnő, hogy rendkívül fejlett uradalmain az írásbeliség. A tisztviselők rendszeres jelentéseket küldtek Esterházynak, ő pedig mindenre válaszolt vagy intézkedett. 3. Esterházy Miklós Devecserben A rendkívül tehetséges, sokoldalú s egyre nagyobb gazdaságra és gazdagságra szert tevő főúr hamarosan a Habsburg udvar kegyeltje lett, s egyre nagyobb szerepet kapott a politikai életben. Az 1610-es években került a királyi udvarba, ahol királyi tanácsos és udvarmesteri hivatallal bízták meg. Esterházy Miklós azt tartotta, hogy „nem magunknak születünk" 54 , s ennek jegyében használta ki rendkívüli tehetségét élete és pályája során. 1613. április 10-én Pozsonyban bárói rangot, 1626. június 24-én pedig Sopronban grófi rangot kapott a királytól, s az ország nádorává választották. 55 Mint az ország legmagasabb méltóságát viselő főura, sorra kapta a birtokokat, s így szerezte meg Devecsert is. Hivatali méltósága és elfoglaltságai miatt azonban nem lakott Devecser várában, hanem birtokát átadta két fiának, Esterházy Istvánnak és Lászlónak. 5 Devecser vára és várbirtoka ebben az időben túl közel feküdt a török hódoltsági területekhez, főleg a fehérvári török szandzsákhoz. Ezért a grófi család ekkor nem sok ügyet vetett a hajdú katonaság által lakott devecseri várra és mezővárosra, amely adó- és szolgálatmentes volta miatt nem sok hasznot hozott. 1628-ban az uradalmat el is zálogosították Balassa Borbálának, Czobor Imrének és Török Jánosnak, 1632-től pedig Csáky László kezén tűnik fel a devecseri vár és a hozzá tartozó uradalom. 57 Péter 1985. 41. o. ?4 . Galántai 1863. 5. o. Gudenus/1. 1990. 354. o. * Tanulmányok 1994. 136. o. S7 . Tanulmányok 1994.227.0.
