László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély

dóknak is/' 1626-ban kapta meg aztán gróf Eszterházy Miklós II. Ferdinándtól nádori szolgálata jutalmául a devecseri uradalmat - egészben! - Káptalanfa, Noszlop, Nóráp, Nyárád és Hidegkút birtokok mellett. A királyi adományozás által a devecseri vár jelentősége nagymértékben megváltozott, ugyanis az eddigi vár egyre inkább veszített katonai funkciójából, s egy csapásra a polgári élet központjává vált. Ezt követően Devecser története 1945-ig az Esterházy családtól függött. Irányításuk alatt épült át a már romokban heverő vár kastéllyá, és rendezkedett be az uradalom oly módon, hogy 300 éven át hatékonyan tudta irányítani az ott lakók mindennapjait. V. Az Esterházy-család Az Esterházyak ősapja a bizánci udvarban nevelkedett III. Béla Árpád-házi magyar király uralkodása alatt. 0 volt a Salamon nemzetségből származó Makud nevü királyi „pristaldus". Okleveles adatok alapján ugyanis kimutatható az Esterházyak leszármazása a Salamon nemzetségből: Pétertől az Esterházyak, Illéstől pedig az lllésházyak származnak. Péter ivadékai Eszterháza, előbb Stras, Sterasz község nevét, mint Estoras és Zerházy vették föl, s e névből származott a mai Esterházy. (Eszterháza amúgy szláv eredetű, s a nemzetség ősi fészke a Csallóközben volt.) Az Anjou-korban nem találkozunk Esterházyakkal, az viszont valószínű, hogy a „török elleni háborúkban részt vettek s Hunyady meg Hollós Mátyás fekete seregének nem egy Esterházy szerzett harci dicsőséget"/'

5 Az 1600-as évektől kezdve pedig már nem volt az országnak olyan eseménye, melyből az Esterházyak nem vették volna ki részüket, s „mint nádorok, prímások, püspökök, tábornagyok, diplomaták, s az államvezetés minden más mesterségében találkozunk velük, amint hazánk történetének nem egy lapjára, nevüket arany betűkkel írták fel"/

6 Pl. István, mint ezredes 1595-ben hunyt el III. Mohamed szultán elleni háborúban másik hat Esterházy val. Esterházy István ága fia, Tamás által kihalt, de Ferenc (István testvére) családjának köszönhető igazán az Esterházyak hírneve. A XVII. század elején bontakozott ki a magyar történelem egyik legnagyobb politikai és gazdasági karrierje. Az apa Estorás (Esterházy) Ferenc még királyi harmincadosként (vámszedőként) kezdte, 1584-től azonban Pozsony megye alispánjává választották'

7

. Esterházy Ferenc felesége lllésházy Zsófia volt, s e házasságból született Miklós, a későbbi nádor. Tőle származik a fraknói ág, valamint a tatai és cseklészi mellékág. Miklós testvére, Dániel a cseszneki ág megalapítója, kinek unokájától, Páltól a zólyomi ág származik, míg a másik testvér fia, Gábor ivadékában kihalt.'

8 Ok valamennyien grófok voltak, bár a grófi címet az egyes ágak más-más időpontban nyerték el. A fraknói ág 1626. június 24-én Sopronban (Miklós és István), a Koppány 1983. III. o. '

4

. Az Esterházy-család történetére vonatkozó adatokat egy olyan munka alapján rekonstruálom, amelyre - jelenlegi ismereteim szerint - az eddig megjelent szakirodalmakban nem hivatkoztak: Galántai 1863. 4. o. Galántai 1863. 5. o. 36

. Galántai 1863. 5. o. 17

. Veress 1996. 50. o. •

x

. Gudenus /1.1990. 352-353. o.