László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély
cseszneki ág 1683. november 17-én (János által, majd mivel családja kihalt, ezért 1715ben Imre püspök és Gáspár újra grófi címet kapott), a zólyomi ág pedig csak 1715. május 19-én nyerte el (Antal, István, Sándor és János) a grófi rangot. A grófi címeren - a család ösi címerén - kék mezőben aranyleveles koronán álló szintén koronás aranygriff felemelt jobbjában egy arany védvasú görbe kardot, előre tartott baljában pedig három zöld szárú és levelű, arannyal futtatott vörös rózsát tart. A sisakdísz ugyanolyan „növő griff, a takarók pedig jobbról arany-kék, balról aranyvörös/ 9 A hercegi ág Esterházy Miklós második nejétől, Nyári Krisztinától született fia: Esterházy Pál a hercegi ág megalapítója 40 . A galánthai hg. Esterházy Pál 41 Kismartonban született 1635. szeptember 7-én, s itt is halt meg 1713. március 26-án. László bátyja halála után, 1652-ben soproni örökös főispán, és császári királyi tanácsos, Leopold király megkoronázása után pedig mindjárt arany-kulcsos és udvari tanácsos, 1661-ben pedig főudvarmester és vezérőrnagy lett. 1663-ban Zrínyi Miklóssal együtt harcolt a török ellen, és hős tettei elismeréséül 1667ben már tábornagy és magyarországi föhadvezér lett. Mikor 1681-ben nádorrá választották, a kapuvári uradalmat kapta királyi adományként. 1683-ban megjelent Bécs ostrománál, 1686-ban pedig Buda bevételére gyűjtött mintegy 20000 főből álló sereget. S talán,a' legnagyobb érdemének azt tartotta a császári udvar, hogy elfogadta a fiági örökösödést tárgyaló törvénycikket Leopold király részére. Mindezen érdemeiért 1687...,.december 7én „elsőszülötti jogra romai sz. birodalmi herczegi rangra emeltetett'', .bár már 1681-ben II. Károly spanyol király által az aranygyapjas rendet is megnyerte. 42 ' III. Károly király megkoronázásakor (1712. március 23-án) Esterházy Pál elnyerte, hogy a hercegi címet „fiága részére örökre megerősítheté". Az ő leszármazottai tehát az Esterházy család hercegi ágának tagjai. VI. A „devecseri" Esterházyak A Devecserben élő Esterházyak valamennyien a grófi ághoz tartoztak; Esterházy Miklós nádor kapta meg Devecsert hivatali birtokként, s gyermekei által öröklődött tovább a fraknói ág kezén. 4 "' Devecsert összesen 12 Esterházy birtokolta. Az első Esterházy Miklós volt, aki Galántán született 1583. április 8-án és Nagyszombaton halt meg 1645. szeptember 11én közismert, híres emberként, nádorként. Halála után fia, gr. Esterházy Ferenc lett a birtokos, aki Miklós második feleségétől, Nyári Krisztinától született. : "\ Nagy /II. 1858. 81. o. * Gudenus/I. 1991 354. o. 41 . Nagy/11. 1858. 85. o. 42 . Gudenus/l. 1990. 356. o. 4 \ Életrajzi adatok forrása: Gudenus 1990/1. Esterliázy-címszó alatt (352-380. o.)
