László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély
számokkal 1526-os évszám látható, s amely a várkastély kutatásakor a DK-i sarokszobában került elő. 16 2. A vár épít és Ebben a korban a várbirtok volt a legfőbb hatalmi tényező. A vár, amely saját környezetéből volt képes magát élelmezni, fenntartani, politikai függésben tudott tartani nagy területeket. A vár lett ennek a területnek is a gazdasági, és bizonyos mértékben közigazgatási, elsősorban pedig hadi központja, ugyanis a megerősítések következtében az eddigi várkastély várrá nőtte ki magát. Az átépítést egyrészt Csoron emelkedő társadalmi helyzete tette szükségesé, másrészt az a kutatásból megállapítható tény, hogy a korábbi, emeletes és tornyos nemesi kúria valamikor 1526 előtt leégett. Valószínű, hogy a „Somlyó" vidékén gyülekező paraszthad égette fel 1514-ben. De szükségessé vált az építkezés a török háborúk veszélye miatt is, az 1526 után átalakult helyzet pedig végképp megkívánta a magyar várszervezet kialakulását. Az ország belsejében található apró magánvárak a tüzérség fejlődésével használhatatlanná váltak, mert hadsereg befogadására alkalmatlanok voltak. A legfontosabb támpontokat eleinte a magánbirtokosok építették ki határváraknak, mint pl. Nádasdy Tamás Kanizsát, Török Bálint Szigetvárt és Pápát, a kisebb várak közül Keszthelyt, Tátikát a Gersei-Pethő család, Devecsert a Csoronok. 17 A devecseri vár megközelítően téglalap alakú, középen É-D tengelyű emeletes épület volt. Az ekkor még csak egy emelettel rendelkező vár falait palánkkal és vizesárokkal vették körül (amelybe a Torna-patak vizét vezették), egyik oldalát egy halastó védte (melyet a patak egyik ága táplált). A jelenlegi torony helyén már a XVI. században is feltehetőleg kétszintes bástya állt, a vár kapuja pedig a maival megegyezően a NY-i oldalon nyílt. A várat őrházakkal vették körül több kilométerre. Pl. Káptalanfa északi szélén (a falu szintén Csoron András kezén volt), a Kígyós-pataknál is található egy 40x50 m-es kis erődítmény körsáncának maradványa, s hasonló sáncolás figyelhető meg a Torna-patak árterében is. Itt mintegy 200 m hosszan keríti be a hajdani őrházat a 8 m széles és 1,8 m mély árok. A várépítéshez a legolcsóbban beszerezhető föld-és faanyagot használták. A magyar palánk fakerítésből és földtömésből állt. A fa azonban hamar elkorhadt, így a palánkokat folyton javítani kellett. A várak építésének legfőbb eszköze a jobbágyság ingyenmunkája volt. A jobbágyok hordták a földet, égették a meszet, kovácsolták a kapcsokat, szögeket, döngölték a földtöméseket, agyagtapasszal vonták be - a meggyúlás ellen - a külső falat, s folyamatosan gondoskodtak a javításról. 3. A vár és a település kapcsolata A devecseri lakosok társadalmi helyzete a várépítés után hatalmas változáson ment keresztül. Egy 1557-es oklevélben ugyanis már azt olvashatjuk, hogy Devecser lakosai nem „adófizető parasztok", hanem a „király servitorai", vagyis hadakozásra kötelezett szabad népek, végváriak. 18 10 Koppány 1983. 263. o. 17 Szántó 1972.314. o. IS . O.L. magyar Kamara Levéltára:„Conscriptiones dicarum comitatus Vesprimiensis"- idézi Veress 1996. 32. o.
