László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

NAGY ISTVÁN: Beszámoló a „Napoleon und Graz 1809" című konferenciáról

hogy „Letizia mama" nem jelent meg koronázásán. Édesanyja sohasem tudta egyformán kezelni gyermekeit, és Napoleon általában a sor végére került. A heves vérmérsékletű mama nem palástolta érzelmeit. Napoleon ezt nem tudta feldolgozni. Harmadik negatív élmény Napoleon számára az első feleségében, Josephine-ben való csalódás volt. Bonaparte tábornok lángoló szerelmét Josephine csak a legszükségesebb mértékben viszonozta, és több alkalommal nyilvánosan jelent meg más férfi társaságában, akikkel hitvesi ágyát is megosztotta. Az asszonyi hűtlenség hamar a férj tudomására jutott. A csalódást növelte, hogy Josephine nem tudta gyermekáldásban részesíteni Napóleont. A csalódások újabb sorozatát testvérei jelentették. Elsőként Lucien, majd a kedvenc testvére Louis lett hűtlen, Joseph pedig tehetségtelennek bizonyult. Csak Jerome tartott ki mellette. Az előadás utolsó részében Plischnak a filozófia és Napoleon egymásra gyakorolt hatását érintette. Végül kitért Napoleon és Hitler összehasonlítására. A következő előadást Heinz Richter tartotta „Die Grazer Landwehr, das Infanterie-Regiment No 27 und das Jägerbataillon 9" címmel. A tartalmas előadás első részében az előadó a landwehr intézményének felállításával foglalkozott. Kiemelte János főherceg szerepét, aki a landwehr inspektorának tisztét töltötte be. Utalt a landwehrcsapatok személyi állománya kiállításának nehézségeire, a kevés altisztre, a képzetlen tisztikarra, valamint a korlátozott kiképzésre. A landwehr felállítására Belső-Ausztriában (Stájerország, Karintia, Krajna) hivatalosan 1808. június 9-én került sor. A stájer landwehr egyenruházatát János főherceg tervezte, fegyverzetül főként a már régen elavult, és rossz állapotban raktárokban tárolt M 1754-es puskát kapták.

4 Az előadás második részében az előadó áttekintést nyújtott az 1809-es hadjáratokról, és az előadás címében megjelölt egységek szerepéről. Richter részletesen foglalkozott a Belső-Ausztriai Hadsereg Itáliából történő visszavonulásával, és azzal a hadi helyzettel, amely lehetővé tette a franciák számára Graz megszállását, és ostromát. A grazi landwehrcsapatok közül különösen a grazi Schoßberget védő vegyes egység, valamint a Hummel őrnagy által vezetett, és a győri csatába a kismegyeri majort védő 2. zászlóalj teljesítménye emelkedett ki. A 27. Strassoldo-gyalogezred a hadjáratban a Belső-Ausztriai Hadsereg kötelékében harcolt Itáliában, majd Magyarországon, és részt vett a győri csatában is. A címben nem szereplő, de stájer kiegészítésű 49. Kerpengyalogezred a főseregben harcolt, kivette a részét a regensburgi hadjáratból, az eggmühli, asperni, és a wagrami csatákból is. A 9. (stájer) vadászzászlóalj tekintetében az előadó egy félreértést oszlatott el. Ez a zászlóalj az 1805-ös háború után feloszlatott tiroli vadászezred egységeiből alakult meg 1808-ban, és legénységét tiroli katonák alkották. Csak a napóleoni háborúk után helyezték át a zászlóalj kiegészítési körzetét Graz környékére. A zászlóalj a háborúban főként Tirolban harcolt Chasteler altábornagy, de a hadjárat késői szakaszában Magyarországon is megfordult. Egy kis különítménye János főherceg seregében harcolt a győri csatában. A délelőtti előadások magyar vonatkozású előadását Ferdi Irmfried Wöber tartotta „Die Schlacht bei Raab 1809 und das Mädchen von Kismegyer" címmel. Az előadás címéből adódóan két részből állt. Az első rész a győri csatáról szólt. Az előadó részletesen, szinte percről percre haladva mutatta be a csata eseményeit. A csata kimenetelére 4 Ezen puskák többsége rossz állapotú lévén nem volt alkalmas harcra. A landwehrnek legalább ilyen fegyverzet jutott. A magyar nemesi felkelés győri csatában harcoló alakulatai harmadának semmiféle fegyver sem jutott. A fennmaradó fegyverek között is sok M 1754-nél régebbi típus volt.