László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

NAGY ISTVÁN: A pápai ütközet 1809. június 12-én

tűz, gyorsan előretörtek a vásártérre, és kézitusába keveredtek az ott álló lovassággal. 128 Mivel rendezett lovassági egység ekkor már biztosan nem tartózkodhatott Pápán, ez a lovasság bizonyára lemaradozott katonákból álló ideiglenes csapat lehetett. Ez a csapat nem állhatott ellen a francia támadóknak. A kézitusában ismét a franciák kerekedtek C l-l 129 felül. A francia jobbszárnyon a 7. huszárezred nem találkozott ellenállással. A harci cselekményekbe nem is tudtak beavatkozni. Miután a kis utcákkal szegdelt városrészen átértek, a vásártéren már elültek a harcok. Az osztrák és magyar sereg utóvédje, az Alvinczy-gyalogezred 3. zászlóalja a francia támadás következtében rendezetlenül hátrált északi irányban. 130 A francia bal­szárny, a 2. lovasvadászezred bátran előrenyomult, és a zászlóalj több lemaradozó kato­náját foglyul ejtette. A spontán üldözésnek Ettingshausen lovassága vetett véget. Lovas­sága feltartóztatta a harcok során felbomlott francia lovasságot, így a magyar gyalogság megmenekült. Az elhárítóharcba bekapcsolódott a lovasüteg is, így a francia üldözésnek egy időre vége szakadt. 131 A francia parancsnok, Montbrun tábornok gyorsan rendezte csapatait, és újabb támadásra indult. Ettingshausen lovassága szórványos harcok közepette, a lassan mene­telő gyalogságot fedezve lassan, lépésről lépésre vonult vissza. A francia lovasság még akkor sem indított komoly támadást, amikor Takácsinál megérkezett a Grouchy által ve­zetett Colbert-dandár, amely korábban bekerítő manőverbe kezdett, és a pesti lovasezred üldözésével volt elfoglalva. 132 János főserege este nyolc órára érte el Gyarmatot. 133 Felvette az összeköttetést Mecséry csoportjával, majd tovább menetelt Tét felé. Az utóvédet alkotó Ettingshausen­dandár Gyarmat környékén rendezkedett be védelemre, és elszánta magát, hogy akár komoly veszteségek árán is megtartja a falut. Szerencséjére azonban a francia lovasság csak üldözést hajtott végre, a kemény ellenállást meg sem próbálta megtörni. A francia lovasság késő éjszakáig folytatta a szórványos harcot, de eredményt már nem tudott elérni Ettingshausen kitartásával szemben. A nap utolsó óráira a harcok elültek, az ütközet véget ért. 3. 4. Az ütközet mérlege 3. 4. 1. Az ütközet értékelése Érdemes-e egy utóvédütközetnél győztesről beszélni? Eldönthető-e, hogy melyik fél nyerte az ütközetet? Volt-e valójában győztese az ütközetnek? Az elő- és utóvédharcok jellemzője, hogy a harcoló feleknek elsősorban nem az ellenség legyőzése a célja. 134 Tehát az értékelést nem végezhetjük a csatáknál megszo­kott módon. Egy utóvédütközet értékelése a félek céljainak, és a kiadott utasításoknak, 128 Kiss 51. 129 Du Casse 266-267. 130 Weissenbacher 394. '•' Kisfaludy 113. Grouchy 32. 133 Bodnár 44. 1,4 Rothenberg 1977 112.

Next

/
Oldalképek
Tartalom